A BTM Középkori Osztályának Fotógyűjteménye jelenleg 60 ezer fotónegatívból, közel 20 ezer topográfiai, és a felvétel témája szerint besorolt pozitívből, kb. 1500 darab diából, és közel 10 ezer digitális ásatási felvételből áll. Gyűjtőkörébe tartoznak a Középkori Osztály régészeti feltárásainak fotóanyaga, az Osztály által rendezett kiállítások fényképanyaga, valamint régészeti leletanyagának tárgyfotói, illetve a középkori műemlékek, régészeti érdekeltségű helyszínek (épületek, romok) felvételei.
A BTM Középkori Osztályának Fotótára 1931-ben kezdte meg a Budapest területén folyó régészeti feltárások fotóanyagának gyűjtését, rendszerezését és beleltározását. Az 1931–1942 között Garády Sándor vezetésével – a Tabánban, Budaszentlőrincen, Nyéken, Városkúton és a Vízivárosban – végzett feltárások fotóanyaga, Petrás István felvételei jelenleg már fotótörténeti különlegességek.
A Budapest második világháború utáni újjáépítéséhez kapcsolódó régészeti és műemléki kutatások új korszakot nyitottak a fotótár gyűjteményének gyarapításában. A Királyi Palota és a Várnegyed területén végzett régészeti feltárások, műemléki kutatások több ezer felvétellel növelték a gyűjtemény törzsanyagát az 1950-es, 60-as években. Az 1970-es években Óbuda állt a régészeti feltárások középpontjában, a kutatások során fotók ezreivel dokumentálva a városrész múltját.
Kiemelkedő az 1974-ben Zolnay László vezetésével feltárt Budavári gótikus szoborlelet negatív- és pozitív-anyaga, ami a régészeti ásatás megkezdésétől a restaurálás befejezésének pillanatáig, tematikus rendszerbe sorolva mutatja be az egyedülálló leletegyüttest.
Budapest középkori topográfiai kutatásában a régészeti feltárásokon kívül a középkori városábrázolások nyújtanak segítséget. A Fotótár kiemelkedő anyaga a Vayer-gyűjtemény, amely közel 400 metszeten ábrázolja a 16–18. századi Budát, Pestet és Óbudát. A közelmúltban kerültek a Fotótárba Szendrő István fotóművész egyedülálló városképei, amelyek az 1930-as évek végén, a második világháború után és a háborús helyreállításokat követően mutatják be Budapest legfontosabb történeti és műemléki központjait.
A régészeti feltárások és topográfiai kutatások eredményeként létrehozott több ezer darabból álló gyűjtemény alapjául szolgált és jelenleg is szolgál Budapest középkori történetével, régészeti emlékeivel megismertető kiállítások fényképanyagának.
A BTM Középkori Osztályának Fotótára 1931-ben kezdte meg a Budapest területén folyó régészeti feltárások fotóanyagának gyűjtését, rendszerezését és beleltározását. Az 1931–1942 között Garády Sándor vezetésével – a Tabánban, Budaszentlőrincen, Nyéken, Városkúton és a Vízivárosban – végzett feltárások fotóanyaga, Petrás István felvételei jelenleg már fotótörténeti különlegességek.
A Budapest második világháború utáni újjáépítéséhez kapcsolódó régészeti és műemléki kutatások új korszakot nyitottak a fotótár gyűjteményének gyarapításában. A Királyi Palota és a Várnegyed területén végzett régészeti feltárások, műemléki kutatások több ezer felvétellel növelték a gyűjtemény törzsanyagát az 1950-es, 60-as években. Az 1970-es években Óbuda állt a régészeti feltárások középpontjában, a kutatások során fotók ezreivel dokumentálva a városrész múltját.
Kiemelkedő az 1974-ben Zolnay László vezetésével feltárt Budavári gótikus szoborlelet negatív- és pozitív-anyaga, ami a régészeti ásatás megkezdésétől a restaurálás befejezésének pillanatáig, tematikus rendszerbe sorolva mutatja be az egyedülálló leletegyüttest.
Budapest középkori topográfiai kutatásában a régészeti feltárásokon kívül a középkori városábrázolások nyújtanak segítséget. A Fotótár kiemelkedő anyaga a Vayer-gyűjtemény, amely közel 400 metszeten ábrázolja a 16–18. századi Budát, Pestet és Óbudát. A közelmúltban kerültek a Fotótárba Szendrő István fotóművész egyedülálló városképei, amelyek az 1930-as évek végén, a második világháború után és a háborús helyreállításokat követően mutatják be Budapest legfontosabb történeti és műemléki központjait.
A régészeti feltárások és topográfiai kutatások eredményeként létrehozott több ezer darabból álló gyűjtemény alapjául szolgált és jelenleg is szolgál Budapest középkori történetével, régészeti emlékeivel megismertető kiállítások fényképanyagának.
