A Vármúzeum alsó szintjén található a középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit mutatja be folyamatosan megújuló állandó kiállításunk.

A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek (pl. Gótikus terem, Kápolna, Tárnokház), várfalak és kertek a helyreállítást követően méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét, és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A palota történetéhez szorosan kapcsolódnak az uralkodócsaládokat reprezentáló címeres emlékek, a Mátyás király korát felidéző reneszánsz kőfaragványok, cserépkályha-rekonstrukciók, használati tárgyak, edények.

A királyi udvar életébe nyerhetünk bepillantást a Corvina-könyvtárat bemutató kiállításrészen, valamint belehallgathatunk az udvar szórakoztató zenéjébe. A Királypincében megismerhetjük a korabeli higiéniás szokásokat, egy kőfaragóműhely és az őrség pihenőszobája pedig a mindennapok világát idézik fel. Az 16. század eleji palotát 3D animáció teszi valóságossá, lapozható corvina-másolat, érintő-képernyős játékok vonják be a 21. századi látogatókat a középkor világába.

---

A kiállítás kurátorai: 
Magyar Károly, Spekner Enikő, Benda Judit, Végh András, Kovács Eszter

Megnyitó: 2014. december 20.

MEGÚJULT AZ ALBRECHT-PINCE

A BTM Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht-pincei része több hónapos zárvatartás után újranyílik a látogatók előtt. 

Az 1967 óta nem bolygatott műemléki épületbelsőben különböző építészeti korszakok rétegződnek egymásra: az alaptér a palota középkori ciszternája, melybe támasztékul a barokk kor során pilléreket és árkádíveket állítottak be. A középkori falazatot anyagában való megőrzése miatt sem vésni, sem bontani nem lehetett, így a 2019-es felújítás nagy kihívás elé állította a projektben résztvevő tervezőket és kivitelezőket.

Az épületbelső mellett az ide eső kiállításrész tematikája is megújult: a bevezető rész a palota modern helyreállításáról és ennek tervezőjéről, Gerő László építészről emlékezik meg. Ezt követi a palota és a város vízellátásának bemutatása, végül az érdeklődők megtekinthetik az épületek díszítésére használt, észak-itáliai stílusú, változatos mintakincsű idomtéglákat, melyek léte arra utal, hogy ‒ a közhiedelemmel ellentétben ‒ nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a budai királyi rezidencia kiépítésénél itáliai mintákat követett és itáliai mestereket alkalmazott.