A KIRÁLYI PALOTA - A KULTÚRA VÁRA
A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig
állandó kiállítás
A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikus épülete. Az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén 1686-tól, Buda töröktől való visszafoglalásától az 1960-as évekig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota egykori dekorációjának és berendezésének kalandos módon megőrződött emlékeivel és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota közel három évszázados történetét. 3D-s animáció, és a legmodernebb digitális technikák teszik érthetővé a palota építési fázisait, a kiállítás több pontján pedig múzeumpedagógiai állomások várják a látogatókat.
A kezdetben katonai célú épület Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A Szent Jobbot egy külön e célra épült kápolnában őrizték, majd a 18. század végétől 1944-ig itt őrizték a magyar Szent Koronát is. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett.
A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kultúrfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el.
A kezdetben katonai célú épület Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A Szent Jobbot egy külön e célra épült kápolnában őrizték, majd a 18. század végétől 1944-ig itt őrizték a magyar Szent Koronát is. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett.
A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kultúrfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el.
A KIRÁLYI PALOTA - A KULTÚRA VÁRA
A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig
A BTM Vármúzeum állandó kiállítása
Megtekinthető: 2013. november 28. - 2020. március 13.
Újranyitás: 2021. augusztus 20.
Kurátorok:
Dr. Farbaky Péter művészettörténész
Dr. Rostás Péter művészettörténész
Látványterv: Kemény Gyula
Grafika: Mihalkov György
3D animáció: Kemény Zoltán
A témában elődünk volt a BTM Vármúzeumban a 2000-ben F. Dózsa Katalin által rendezett A Budavári Királyi Palota évszázadai című időszaki kiállítás.
Kiállításszervezés: Kenesei Andrea ✝, Bánfalvi Tímea, Koós Edit, Rist Edina
Fényképek: Bakos Ágnes, Fáryné Szalatnyay Judit, Keppel Ákos, Tihanyi Bence
Filmek: Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Érintőképernyő: Labundy Dávid, Nyilassy Lili
Fordítás: Békés Enikő, Alan Campbell, Szij Barbara
A műtárgyakat restaurálták: a BTM Műtárgyvédelmi Osztálya: Hernádi György, Honos Rudolf, Józsa Júlia, Lukács Balázs, Mátéka László, Nuber Noémi, Péter Attila, Springer Ferenc, Tereiné Toronyi Szilvia, Vecsey Ádám, valamint Agárdi Fanni, Barták Csaba, Cselőtei Anna Remény, Ferenczy Noémi, Gorej Judit, Hargitai Ottó, Juhász Gábor, Madarász Andrea, Módy Péter, Káldi Richárd, Koródi Katalin, Márk Zsófia, Orosz Tibor, Papp Fruzsina, Purnhauser Rozina, Pusztai Barbara, Szabóné Szilágyi Mária, Tiszai Rebeka, BotirestArt Kft.
Kőműtárgyak installálása: Káldi Richárd vezetésével Gyulai Áron, Kosik Márk, Vágási Zoltán (Safety Kft.)
Falburkolat-rekonstrukciók: Németh Gábor, Nyuli László, Papp Fruzsina, Márkus Botond
Múzeumpedagógia: Berhidai Magdolna, B. Jankó Melinda, Felbermann Judit
Kommunikáció: Közönségkapcsolati és szervezési főosztály, Marketing-kommunikáció Csoport : Kádár Dávid, Keeling Endre, Kiss Emőke, Szij Barbara
Kivitelezés: Symbolon Bt., valamint Arkasz 2000 Bt., Buchele Raumgestaltung, München, Bronz Lajos e.v., Go-Zso Bt., Hollósi Árpád, Plot GL Kft, Sőregi Mester Kft., valamint Balázs István, Batári Attila, Dabasi András, Erdős Judit, Gyürky László, Handlik Pál, Palásti Miklós
Statikai tervezés: Szigma Stúdió Kft.
A kiállítás installációjának előkészítése: a BTM Műszaki Osztálya
Műtárgyszállítás: Maurice Ward Art Handling, Museum Complex Kft.
Műtárgybiztosítás: UNIQA Biztosító Zrt.
A kiállítás az EMMI Alfa programja és a Fővárosi Önkormányzat segítségével valósult meg.
A kiállítás együttműködő és kölcsönző intézményi partnerei:
Albertina, Bécs
Budapest Főváros Levéltára
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Iparművészeti Múzeum
Középülettervező Zrt.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár
Magyar Nemzeti Múzeum
Österreichisches Staatsarchiv, Bécs
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik önzetlen segítséget nyújtottak a kiállítás létrehozásához:
Aczél Eszter Krisztina, Bakó Zsuzsa, Balla Gabriella, Békefi Eszter, Bodó Péter, Boldis Dezső, Borbély Edina, Branczik Márta, Buda Jakab, Cs. Lengyel Beatrix, Csáki Tamás, Csízi István, Deli Béla, Demeter Zsuzsanna, Ecsedy Anna, Emri Béla, Erdélyi Pál, Erős Dóra, Éder Katalin, Farkas Zsuzsa, Fábri Anna, Forgács Erika, Gergely Mariann, Gödölle Mátyás, Gubán Kornélia, Győr Attila, Hidvégi Violetta, Jaksa Éva, Juhász Gréta, Kertész Csaba, Király András, Kocsis László, Kovács Zoltán, Köblös Péter, Kurutz Márton, Lovas Márta, Magyar Károly, Major Renáta, Mikó Zsuzsanna, Mitter Ágnes, Molnár Borbála, Naszlady Ágnes, Pandur Ildikó, Pátkai Sándor, Pongácz Márta, Radnóti Klára, Radványi Diána, Rácz-Szabó Katalin, Retezi László, Ridovics Anna, Ritoók Pál, Rózsahegyiné Kiss Gabriella, Somogyi Gabriella, Tóth Éva, Török Ádám, Úr György, Végh Ádám, Vida Szilvia, Vigh János, Vihart Anna és a BTM Könyvtára munkatársai
A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig
A BTM Vármúzeum állandó kiállítása
Megtekinthető: 2013. november 28. - 2020. március 13.
Újranyitás: 2021. augusztus 20.
Kurátorok:
Dr. Farbaky Péter művészettörténész
Dr. Rostás Péter művészettörténész
Látványterv: Kemény Gyula
Grafika: Mihalkov György
3D animáció: Kemény Zoltán
A témában elődünk volt a BTM Vármúzeumban a 2000-ben F. Dózsa Katalin által rendezett A Budavári Királyi Palota évszázadai című időszaki kiállítás.
Kiállításszervezés: Kenesei Andrea ✝, Bánfalvi Tímea, Koós Edit, Rist Edina
Fényképek: Bakos Ágnes, Fáryné Szalatnyay Judit, Keppel Ákos, Tihanyi Bence
Filmek: Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Érintőképernyő: Labundy Dávid, Nyilassy Lili
Fordítás: Békés Enikő, Alan Campbell, Szij Barbara
A műtárgyakat restaurálták: a BTM Műtárgyvédelmi Osztálya: Hernádi György, Honos Rudolf, Józsa Júlia, Lukács Balázs, Mátéka László, Nuber Noémi, Péter Attila, Springer Ferenc, Tereiné Toronyi Szilvia, Vecsey Ádám, valamint Agárdi Fanni, Barták Csaba, Cselőtei Anna Remény, Ferenczy Noémi, Gorej Judit, Hargitai Ottó, Juhász Gábor, Madarász Andrea, Módy Péter, Káldi Richárd, Koródi Katalin, Márk Zsófia, Orosz Tibor, Papp Fruzsina, Purnhauser Rozina, Pusztai Barbara, Szabóné Szilágyi Mária, Tiszai Rebeka, BotirestArt Kft.
Kőműtárgyak installálása: Káldi Richárd vezetésével Gyulai Áron, Kosik Márk, Vágási Zoltán (Safety Kft.)
Falburkolat-rekonstrukciók: Németh Gábor, Nyuli László, Papp Fruzsina, Márkus Botond
Múzeumpedagógia: Berhidai Magdolna, B. Jankó Melinda, Felbermann Judit
Kommunikáció: Közönségkapcsolati és szervezési főosztály, Marketing-kommunikáció Csoport : Kádár Dávid, Keeling Endre, Kiss Emőke, Szij Barbara
Kivitelezés: Symbolon Bt., valamint Arkasz 2000 Bt., Buchele Raumgestaltung, München, Bronz Lajos e.v., Go-Zso Bt., Hollósi Árpád, Plot GL Kft, Sőregi Mester Kft., valamint Balázs István, Batári Attila, Dabasi András, Erdős Judit, Gyürky László, Handlik Pál, Palásti Miklós
Statikai tervezés: Szigma Stúdió Kft.
A kiállítás installációjának előkészítése: a BTM Műszaki Osztálya
Műtárgyszállítás: Maurice Ward Art Handling, Museum Complex Kft.
Műtárgybiztosítás: UNIQA Biztosító Zrt.
A kiállítás az EMMI Alfa programja és a Fővárosi Önkormányzat segítségével valósult meg.
A kiállítás együttműködő és kölcsönző intézményi partnerei:
Albertina, Bécs
Budapest Főváros Levéltára
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Iparművészeti Múzeum
Középülettervező Zrt.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár
Magyar Nemzeti Múzeum
Österreichisches Staatsarchiv, Bécs
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik önzetlen segítséget nyújtottak a kiállítás létrehozásához:
Aczél Eszter Krisztina, Bakó Zsuzsa, Balla Gabriella, Békefi Eszter, Bodó Péter, Boldis Dezső, Borbély Edina, Branczik Márta, Buda Jakab, Cs. Lengyel Beatrix, Csáki Tamás, Csízi István, Deli Béla, Demeter Zsuzsanna, Ecsedy Anna, Emri Béla, Erdélyi Pál, Erős Dóra, Éder Katalin, Farkas Zsuzsa, Fábri Anna, Forgács Erika, Gergely Mariann, Gödölle Mátyás, Gubán Kornélia, Győr Attila, Hidvégi Violetta, Jaksa Éva, Juhász Gréta, Kertész Csaba, Király András, Kocsis László, Kovács Zoltán, Köblös Péter, Kurutz Márton, Lovas Márta, Magyar Károly, Major Renáta, Mikó Zsuzsanna, Mitter Ágnes, Molnár Borbála, Naszlady Ágnes, Pandur Ildikó, Pátkai Sándor, Pongácz Márta, Radnóti Klára, Radványi Diána, Rácz-Szabó Katalin, Retezi László, Ridovics Anna, Ritoók Pál, Rózsahegyiné Kiss Gabriella, Somogyi Gabriella, Tóth Éva, Török Ádám, Úr György, Végh Ádám, Vida Szilvia, Vigh János, Vihart Anna és a BTM Könyvtára munkatársai