ÉN ÉS A KÖNYVEM
Meséljen kedvenc budapesti könyvéről!
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum közösségi akciót szervez a főváros egyesítésének 150. évfordulójára.
Budapest számos könyv központi témája, kedvelt helyszíne – legyen szó klasszikus vagy kortárs szépirodalmi műről, regényről, prózáról vagy versről, esetleg mesekönyvről.
Ha olvasott olyan könyvet, aminek a cselekménye a fővárosban játszódik vagy valamilyen módon kötődik hozzá, írjon egy rövid ajánlót róla, és küldje el nekünk! Örömmel fogadunk bármilyen korszakban játszódó és bármilyen műfajban megírt könyvet.
A szerencsés kiválasztottak könyvajánlóit megosztjuk a BTM Vármúzeum honlapján és közösségimédia-felületein, valamint 2023. július 1. és szeptember 30. között plakát formájában is közzétesszük Budapest több pontján.
A megosztott könyvajánlók szerzőit a BTM Vármúzeum egy hozzávetőleg 15 000-20 000 Ft-os utalvánnyal honorálja, amellyel részt vehet a múzeum bármely meghirdetett 2 darab programján, értékhatártól függetlenül. Mindkét kiválasztott program esetében 4-4 darab belépőjegyet biztosítunk a nyertes pályázónak.
2023. március 7. és november 30. között várjuk a könyvajánlókat az enesakonyvem@btm.hu címen, maximum 2000 karakter terjedelemben.
A rendezvény a Budapest 150 – Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként valósul meg.
Ha olvasott olyan könyvet, aminek a cselekménye a fővárosban játszódik vagy valamilyen módon kötődik hozzá, írjon egy rövid ajánlót róla, és küldje el nekünk! Örömmel fogadunk bármilyen korszakban játszódó és bármilyen műfajban megírt könyvet.
A szerencsés kiválasztottak könyvajánlóit megosztjuk a BTM Vármúzeum honlapján és közösségimédia-felületein, valamint 2023. július 1. és szeptember 30. között plakát formájában is közzétesszük Budapest több pontján.
A megosztott könyvajánlók szerzőit a BTM Vármúzeum egy hozzávetőleg 15 000-20 000 Ft-os utalvánnyal honorálja, amellyel részt vehet a múzeum bármely meghirdetett 2 darab programján, értékhatártól függetlenül. Mindkét kiválasztott program esetében 4-4 darab belépőjegyet biztosítunk a nyertes pályázónak.
2023. március 7. és november 30. között várjuk a könyvajánlókat az enesakonyvem@btm.hu címen, maximum 2000 karakter terjedelemben.
A rendezvény a Budapest 150 – Könyvfőváros 2023 eseménysorozat részeként valósul meg.
NOVEMBERI NYERTES: CSACHÓ BEÁTA
Csachó Beáta, a felhívás novemberi nyertese, aki Böszörményi Gyula művét ajánlja.
***
"Én olyan könyvet szeretnék ajánlani, amiben „nemcsak” szerepel Budapest, de egyenesen a könyv egyik „főszereplője”. Sőt, nem is egy könyvet ajánlok, hanem egy egész sorozatot, ez pedig Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei. A sorozat első része a Leányrablás Budapesten, amelyben Hangay Emília, azaz Mili azért érkezik Marosvásárhelyről a századelejei Budapestre, hogy a 4 évvel korábban, a millenniumi ünnepségek idején eltűnt nővérét megkeresse. Egy baleset következtében összefut báró Ambrózy Richárd magánzó detektívvel, aki nemcsak segít Milinek a nővére keresésében, de könyvről könyvre még számos rejtélyes bűnesetet is megoldanak közösen.
A sorozat rendkívül élvezetes, szórakoztató és informatív, hiszen Milivel, Ambrózy báróval és a többi kedves, szerethető, sokszor Rejtő Jenő karaktereihez hasonló szereplővel bejárjuk és sok mindent megtudunk az 1900-as évek elejének Budapestjéről. A regényfolyam állandó helyszíneinek egyik a Tabán, így beleshetünk ebbe a ma már csak képeken látható, letűnt városrészbe is. Találkozhatunk nemcsak a későbbi évek egyik legismertebb budapesti alakjával, Tarján Vilmossal, de számos más szereplő is valóban létező személy volt.
Garantáltan úgy beszippant a történet, hogy mind a 7 kötetet + a 2 rövidebb kalandot is egy huzamban elolvasod majd."
***
"Én olyan könyvet szeretnék ajánlani, amiben „nemcsak” szerepel Budapest, de egyenesen a könyv egyik „főszereplője”. Sőt, nem is egy könyvet ajánlok, hanem egy egész sorozatot, ez pedig Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei. A sorozat első része a Leányrablás Budapesten, amelyben Hangay Emília, azaz Mili azért érkezik Marosvásárhelyről a századelejei Budapestre, hogy a 4 évvel korábban, a millenniumi ünnepségek idején eltűnt nővérét megkeresse. Egy baleset következtében összefut báró Ambrózy Richárd magánzó detektívvel, aki nemcsak segít Milinek a nővére keresésében, de könyvről könyvre még számos rejtélyes bűnesetet is megoldanak közösen.
A sorozat rendkívül élvezetes, szórakoztató és informatív, hiszen Milivel, Ambrózy báróval és a többi kedves, szerethető, sokszor Rejtő Jenő karaktereihez hasonló szereplővel bejárjuk és sok mindent megtudunk az 1900-as évek elejének Budapestjéről. A regényfolyam állandó helyszíneinek egyik a Tabán, így beleshetünk ebbe a ma már csak képeken látható, letűnt városrészbe is. Találkozhatunk nemcsak a későbbi évek egyik legismertebb budapesti alakjával, Tarján Vilmossal, de számos más szereplő is valóban létező személy volt.
Garantáltan úgy beszippant a történet, hogy mind a 7 kötetet + a 2 rövidebb kalandot is egy huzamban elolvasod majd."
OKTÓBERI NYERTES: HERENDI MÁRTON
Herendi Márton, a felhívás októberi nyertese, aki Fejes Endre művét ajánlja.
***
Fejes Endre – Jó estét nyár, jó estét szerelem
"A romantikusok tekintetüket az álmok, a megmagyarázhatatlan ösztönök, a sejtések és a bizonytalan vágyak felé fordították, erről szól a Doppelgänger mítosza is, az emberről, akiben a tudattalan világ elszabadul a tudat ellenőrzése alól és mint rettenetes szörnyeteg önálló életet kezd” - írja Szerb Antal. Ismerjük a típust. A valóságban, a képzeletben, a kettő határmezsgyéjén egyaránt, Villontól Patrick Batemanig. A magyar irodalomból és irodalomtörténetből sem hiányzik: legnépszerűbb talán Kosztolányi Esti Kornélja, de a valóságos Budapest valóságos utcaköveit koptatta Csáth Géza, a valóságos "jó doktor" valóságos "árnyéka" is. És persze Szöllősi György. Kicsoda?! - kérdezzük, mert nem rémlik. A "csillebérci rém", egy "minden tekintetben visszataszító, kiemelkedő társadalmi veszélyességű bűnöző” - igazít el a BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökségének "Élet elleni bűncselekmények" kötete (1965). Aha. Most már tudjuk. Ez esetben helyes volt, hogy ártalmatlanná tették, elítélték, kivégezték. De hogy volt ez az ember Doppelgänger? Fejes Endre elmondja. Kicsoda?! - kérdezik még mindig elég sokan ahhoz, hogy érdemes legyen itt eszünkbe juttatni. Fejes Endre - aki Szöllősi alakját Jó estét nyár, jó estét szerelem (1969) című tragikomédiájában a szépirodalom világába emelte - a Józsefvárosban született 1923. szeptember 15-én. Éles eszű, szorgalmas diákként egész a szabóinasságig vitte, ám 1944-ben úgy döntött nem akar meghalni a világháborúban, így katonaszökevénynek állt. Mint ilyen, a Józsefvárosban semmi jóra nem számított, tehát világgá ment, hogy el is jusson egész a Bois du Cazier legmélyére. Mint bányász természetesen. Innen mélyebbre fizikailag nem vezetett út, így Fejes a fölemelkedés mellett döntött. Párizs, majd egy merész húzással ismét Budapest felé vette az irányt, ahol ki is kötött az angyalföldi Bosch gyárban, mint vasesztergályos. De ez sem volt elég. 51-ben ismét hívást érzett elhagyni szülőföldjét. Ez alkalommal a határon elfogták, Kistarcsára internálták. Onnan visszament segédmunkásnak Angyalföldre. Külső történésekben gazdag élet, de a belső történések világát sem hanyagolta el. Gondolatait, tapasztalatait, történeteit meg is írta. Így történhetett meg vele, hogy rögtön első regényével, a Rozsdatemetővel, 1962-ben hirtelen berobbant az irodalmi köztudatba és közéletbe. Azonnali kritikai, és közönségsiker. Világsiker, később több tucat nyelvre lefordították. Aztán hosszú csend, értelmeznie kellett a történteket. És jön a Jó estét nyár, jó estét szerelem (1969), egy vérbeli Doppelgänger-történet, melyben összegez. Összegzi mindazt amit az átváltozásról külső, és belső kényszert érez összegezni. Budapesten, ami közben maga is átváltozott. Már nem Édes Anna és Esti Kornél jön szembe, de mint Hamlet Dániájában, még mindig valami bűzlik, még mindig minden füst és tükör, csalás és ámítás. Még mindig mindenki olyan szinten alakoskodik, hogy annak érzékeltetésére a színésznek színészt kell alakítania a színpadon. Szerepet játszik Szöllősi György is, a szerszámlakatos a csepeli Acél¬öntő- és Csőgyárban. Azt játssza, hogy hétköznap szerény, dolgos munkás, ám fizetésnapon átváltozik, hogy magát görög diplomatának kiadva görög diplomatákra nyitott széplányoknak árulja az illúziót, hogy van könnyebb út egy kívánatosabb életbe, mint amit az itt-és-most (a regény jelenidőben íródik) kínál - épp csak a moralitásán kell lazítania egy picit az ember lányának. Innen indul a cselekmény. És ott ér véget, hogy a "sötét ruhás fiúról" lekerül a maszk, vége a komédiának. "Én lakatos vagyok, gyári munkás. Egyhavi keresetem kevés a ruhára, ami most rajtad van - szólal meg tisztán." Igazat mond. A varázs megtörik. És ezzel vége. "A lány ránéz. Hisztérikusan nevet. - Homérosz! Én barom! Ilyen maszlagot megenni! Egy ilyen tróger a falhoz állít! Egy törpe! Az úristenit, ezt nem úszod meg szárazon." Nem is ússza. Miután elmondott "mindent a rendőröknek, a bíróságnak, akárhol az uraknak, a népköztársaságnak", Szöllősit elítélik, kivégzik, talán el is felejtik azóta, ha Fejes nem írja meg a történetét. Külső nézőpontból, szenvtelenül, jelen időben. Hogy a belső történések világában mi történik, nem magyarázza. Minek? Mindenki látja, mi itt a látnivaló. Te jól vagy, és én hogy vagyok? - köszöntik egymást a behavioristák. A miértek szándékosan lebegtetve maradnak valahol a város és a köd között. Ki-ki gondoljon amit akar. Tegyünk így. És olvassuk el, olvassuk újra."
***
Fejes Endre – Jó estét nyár, jó estét szerelem
"A romantikusok tekintetüket az álmok, a megmagyarázhatatlan ösztönök, a sejtések és a bizonytalan vágyak felé fordították, erről szól a Doppelgänger mítosza is, az emberről, akiben a tudattalan világ elszabadul a tudat ellenőrzése alól és mint rettenetes szörnyeteg önálló életet kezd” - írja Szerb Antal. Ismerjük a típust. A valóságban, a képzeletben, a kettő határmezsgyéjén egyaránt, Villontól Patrick Batemanig. A magyar irodalomból és irodalomtörténetből sem hiányzik: legnépszerűbb talán Kosztolányi Esti Kornélja, de a valóságos Budapest valóságos utcaköveit koptatta Csáth Géza, a valóságos "jó doktor" valóságos "árnyéka" is. És persze Szöllősi György. Kicsoda?! - kérdezzük, mert nem rémlik. A "csillebérci rém", egy "minden tekintetben visszataszító, kiemelkedő társadalmi veszélyességű bűnöző” - igazít el a BM Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökségének "Élet elleni bűncselekmények" kötete (1965). Aha. Most már tudjuk. Ez esetben helyes volt, hogy ártalmatlanná tették, elítélték, kivégezték. De hogy volt ez az ember Doppelgänger? Fejes Endre elmondja. Kicsoda?! - kérdezik még mindig elég sokan ahhoz, hogy érdemes legyen itt eszünkbe juttatni. Fejes Endre - aki Szöllősi alakját Jó estét nyár, jó estét szerelem (1969) című tragikomédiájában a szépirodalom világába emelte - a Józsefvárosban született 1923. szeptember 15-én. Éles eszű, szorgalmas diákként egész a szabóinasságig vitte, ám 1944-ben úgy döntött nem akar meghalni a világháborúban, így katonaszökevénynek állt. Mint ilyen, a Józsefvárosban semmi jóra nem számított, tehát világgá ment, hogy el is jusson egész a Bois du Cazier legmélyére. Mint bányász természetesen. Innen mélyebbre fizikailag nem vezetett út, így Fejes a fölemelkedés mellett döntött. Párizs, majd egy merész húzással ismét Budapest felé vette az irányt, ahol ki is kötött az angyalföldi Bosch gyárban, mint vasesztergályos. De ez sem volt elég. 51-ben ismét hívást érzett elhagyni szülőföldjét. Ez alkalommal a határon elfogták, Kistarcsára internálták. Onnan visszament segédmunkásnak Angyalföldre. Külső történésekben gazdag élet, de a belső történések világát sem hanyagolta el. Gondolatait, tapasztalatait, történeteit meg is írta. Így történhetett meg vele, hogy rögtön első regényével, a Rozsdatemetővel, 1962-ben hirtelen berobbant az irodalmi köztudatba és közéletbe. Azonnali kritikai, és közönségsiker. Világsiker, később több tucat nyelvre lefordították. Aztán hosszú csend, értelmeznie kellett a történteket. És jön a Jó estét nyár, jó estét szerelem (1969), egy vérbeli Doppelgänger-történet, melyben összegez. Összegzi mindazt amit az átváltozásról külső, és belső kényszert érez összegezni. Budapesten, ami közben maga is átváltozott. Már nem Édes Anna és Esti Kornél jön szembe, de mint Hamlet Dániájában, még mindig valami bűzlik, még mindig minden füst és tükör, csalás és ámítás. Még mindig mindenki olyan szinten alakoskodik, hogy annak érzékeltetésére a színésznek színészt kell alakítania a színpadon. Szerepet játszik Szöllősi György is, a szerszámlakatos a csepeli Acél¬öntő- és Csőgyárban. Azt játssza, hogy hétköznap szerény, dolgos munkás, ám fizetésnapon átváltozik, hogy magát görög diplomatának kiadva görög diplomatákra nyitott széplányoknak árulja az illúziót, hogy van könnyebb út egy kívánatosabb életbe, mint amit az itt-és-most (a regény jelenidőben íródik) kínál - épp csak a moralitásán kell lazítania egy picit az ember lányának. Innen indul a cselekmény. És ott ér véget, hogy a "sötét ruhás fiúról" lekerül a maszk, vége a komédiának. "Én lakatos vagyok, gyári munkás. Egyhavi keresetem kevés a ruhára, ami most rajtad van - szólal meg tisztán." Igazat mond. A varázs megtörik. És ezzel vége. "A lány ránéz. Hisztérikusan nevet. - Homérosz! Én barom! Ilyen maszlagot megenni! Egy ilyen tróger a falhoz állít! Egy törpe! Az úristenit, ezt nem úszod meg szárazon." Nem is ússza. Miután elmondott "mindent a rendőröknek, a bíróságnak, akárhol az uraknak, a népköztársaságnak", Szöllősit elítélik, kivégzik, talán el is felejtik azóta, ha Fejes nem írja meg a történetét. Külső nézőpontból, szenvtelenül, jelen időben. Hogy a belső történések világában mi történik, nem magyarázza. Minek? Mindenki látja, mi itt a látnivaló. Te jól vagy, és én hogy vagyok? - köszöntik egymást a behavioristák. A miértek szándékosan lebegtetve maradnak valahol a város és a köd között. Ki-ki gondoljon amit akar. Tegyünk így. És olvassuk el, olvassuk újra."
AUGUSZTUSI KÜLÖNDÍJAS: PÁRKÁNYI KORNÉLIA
Párkányi Kornélia, a felhívás augusztusi különdíjasa ajánlja a Brúnó Budapesten első öt kötetét.
***
Bartos Erika: Brúnó Budapesten-sorozat 1-5.
"Talán nyilvános megkövezésre ítélem magam a következő kijelentéssel, de mégis: az írónő eddigi munkái gyermekes anyukaként sem lettek a kedvenceim. Ez a sorozat teljesen véletlenül, ajándékként került hozzánk, és belelapozva bizony pozitív sokk ért. A könyvek olvasmányosan, egy kisfiú, Brúnó mindennapjain át vezetik végig a gyerekeket Budapest infrastruktúráján, nevezetességein, történelmén. A sorozat minden darabja más témát ölel fel a városhoz kapcsolódva: az első Buda tornyain, a második Buda hegyein, a harmadik Pest szívén, a negyedik Pest fényein, az ötödik a Dunán át kalauzol minket. (A 6.rész Budapest környékét mutatja be.) Bárhol járjunk azonban, Brúnó és családja, barátai állandó résztvevői a történetnek. A részek egyenként is megállják a helyüket, az események így is követhetők. A képi világ végig jócskán átlagon felüli, a remek rajzok szintén az írónő keze munkáját dicsérik. A mesés hangvétel nagyszerűen megágyaz a gyerekek érdeklődésének, mégsem vonja el a figyelmet a lényegről. Bartos Erika ebben a sorozatban nagyon eltalálta az arányokat. Ezért szívből ajánlom a sorozatot kisebb és nagyobb gyerkőcöknek is, akár családi séták vagy beszélgetések alapjaként. Sőt, szülőként ne lepődjünk meg, ha még számunkra is új információkat rejt egy-egy fejezet."
***
Bartos Erika: Brúnó Budapesten-sorozat 1-5.
"Talán nyilvános megkövezésre ítélem magam a következő kijelentéssel, de mégis: az írónő eddigi munkái gyermekes anyukaként sem lettek a kedvenceim. Ez a sorozat teljesen véletlenül, ajándékként került hozzánk, és belelapozva bizony pozitív sokk ért. A könyvek olvasmányosan, egy kisfiú, Brúnó mindennapjain át vezetik végig a gyerekeket Budapest infrastruktúráján, nevezetességein, történelmén. A sorozat minden darabja más témát ölel fel a városhoz kapcsolódva: az első Buda tornyain, a második Buda hegyein, a harmadik Pest szívén, a negyedik Pest fényein, az ötödik a Dunán át kalauzol minket. (A 6.rész Budapest környékét mutatja be.) Bárhol járjunk azonban, Brúnó és családja, barátai állandó résztvevői a történetnek. A részek egyenként is megállják a helyüket, az események így is követhetők. A képi világ végig jócskán átlagon felüli, a remek rajzok szintén az írónő keze munkáját dicsérik. A mesés hangvétel nagyszerűen megágyaz a gyerekek érdeklődésének, mégsem vonja el a figyelmet a lényegről. Bartos Erika ebben a sorozatban nagyon eltalálta az arányokat. Ezért szívből ajánlom a sorozatot kisebb és nagyobb gyerkőcöknek is, akár családi séták vagy beszélgetések alapjaként. Sőt, szülőként ne lepődjünk meg, ha még számunkra is új információkat rejt egy-egy fejezet."
AUGUSZTUSI NYERTES: HERMANN ANNAMÁRIA
Herman Annamária, a felhívás augusztusi nyertese, aki Kőrösi Zoltán művét ajánlja.
***
Kőrösi Zoltán – Budapest, nőváros
"Beletapadunk a lakhelyünkbe, sokkal jobban, mint gondolnánk. Szemünk csak rátekint a sarki fűszeresre, átnézünk a jól ismert köztéri bokrokat kalodába záró vaskorláton, de közben egyszerre lépünk az évtizedekkel korábban itt járt virágkertészekkel, az Arany Angyal fogadó boltja előtt strázsáló pocakos kocsmárosával; látjuk ennek a városnak minden báját és küzdelmét. Mert ez a város Budapest, a nőváros, aki érett asszony módjára mutatja meg minden nap vágyának titokzatos tárgyát. Kőrösi Zoltán ujjai közé fogott egy üveggolyót, amibe beletekintve repülünk vissza az időben és látjuk a főváros jelenbe rántó múltját, és csak szédülünk, szédülünk, mert egyszerre minden olyan hihető és hihetetlen. A könyv egyszerűségében monumentális alkotás, ahol a főszereplő az FTC bölcsője, a kilencedik kerület, ahol még ma is elérhető távolságban van a múlt. Életképek foszlányaiból épül fel a kötet, a hajdan fontos volt dolgok mában ismétlődő hullámaiból. Egykori fotók és a szöveg egymásba olvadásának vagyunk tanúi a lapokon. Aki látni akarja mindezt, az meg is teheti, mert amiről a szerző mesél, az még ma is itt él és lüktet."
***
Kőrösi Zoltán – Budapest, nőváros
"Beletapadunk a lakhelyünkbe, sokkal jobban, mint gondolnánk. Szemünk csak rátekint a sarki fűszeresre, átnézünk a jól ismert köztéri bokrokat kalodába záró vaskorláton, de közben egyszerre lépünk az évtizedekkel korábban itt járt virágkertészekkel, az Arany Angyal fogadó boltja előtt strázsáló pocakos kocsmárosával; látjuk ennek a városnak minden báját és küzdelmét. Mert ez a város Budapest, a nőváros, aki érett asszony módjára mutatja meg minden nap vágyának titokzatos tárgyát. Kőrösi Zoltán ujjai közé fogott egy üveggolyót, amibe beletekintve repülünk vissza az időben és látjuk a főváros jelenbe rántó múltját, és csak szédülünk, szédülünk, mert egyszerre minden olyan hihető és hihetetlen. A könyv egyszerűségében monumentális alkotás, ahol a főszereplő az FTC bölcsője, a kilencedik kerület, ahol még ma is elérhető távolságban van a múlt. Életképek foszlányaiból épül fel a kötet, a hajdan fontos volt dolgok mában ismétlődő hullámaiból. Egykori fotók és a szöveg egymásba olvadásának vagyunk tanúi a lapokon. Aki látni akarja mindezt, az meg is teheti, mert amiről a szerző mesél, az még ma is itt él és lüktet."
JÚLIUSI NYERTES: PETNEKI KATALIN
Petneki Katalin, a felhívás júliusi nyertese Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A budapesti úrinő magánélete (1860 – 1914),
valamint folytatása, A modern budapesti úrinő (1914 – 1939) című könyveket ajánlja.
valamint folytatása, A modern budapesti úrinő (1914 – 1939) című könyveket ajánlja.
JÚLIUSI KÜLÖNDÍJAS: PALATINUS LILI BORBÁLA
Palatinus Lili Borbála, a felhívás júliusi különdíjasa a Budapest római öröksége című könyvet ajánlja
JÚNIUSI NYERTES: SIMON LUCA
Simon Luca, a felhívás júniusi nyertese Julio Cortázar A távoli társ című novelláját ajánlja.
MÁJUSI NYERTES: BOGNÁR SZABOLCS
Bognár Szabolcs, a felhívás májusi nyertese Örkény István Ballada a költészet hatalmáról című novelláját ajánlja.
ÁPRILISI NYERTES: SURÁNYI SÁRA
SURÁNYI SÁRA, a felhívás áprilisi nyertese Kemény Zsófi Rabok tovább című regényét ajánlja.
MÁRCIUSI NYERTES: SZŰCS KENDE