OSZMÁN PECSÉTELŐK - A BUDAI PASA PALOTÁJÁBÓL
|
Az oszmánok hivatalos irataikat többféle módon hitelesítették, többek között pecséteket is használtak. Ezeket többnyire kis pecsételőkkel nyomták rá az iratokra, elsősorban tintával. A kicsi, alig néhány centiméteres, bronzból készült pecsételők fogantyúján többnyire kis lyukat alakítottak ki, s így szíjra fűzve tárolhatták őket. Ennek ellenére számtalan példány elveszett, amelyek ma a legváratlanabb helyeken bukkannak fel. Az itt kiállított darabok a budai karmelita épületegyüttes területéről kerültek elő, onnan, ahol a 17. században a budai pasák palotája állt.
A pecsétek méretük, kialakításuk, formájuk, díszítésük és szövegük szempontjából különböző csoportokba oszthatók. A budai darabok a legegyszerűbbek közé tartoznak, kettő ovális, egy pedig mandula alakú – ezek a legáltalánosabb formák. Sajnos csak az egyiknek a szövege olvasható, de annyi a másik kettőn is látszik, hogy feliratuk igényesebb, összetettebb volt, ami egykori gazdájuk előkelőbb voltára utal. Az egyetlen olvasható feliratú pecsételő az egyébként ismeretlen Ramazán bin Hüszejn tulajdonában volt. A képmező hátterében finoman megformált, spirálban tekeredő viráginda látható, ami az oszmán pecsétrajzolatok jellegzetes vonása. A pecséthasználat a 16. században nem volt széles körben elterjedt, a 17. században azonban egyre gyakoribbá vált. A kiállítottakhoz hasonló pecséteket általában az oszmán hivatalnokok használtak: bírók, azaz kádik, vagy gazdasági vezetők: defterdárok és emínek. Sudár Balázs történész Ásatásvezető régész: Papp Adrienn Fotók: Keppel Ákos |
Fotók: Keppel Ákos
|
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
2020 májusában 1 HÓNAP - 1 TÁRGY néven megújult a sorozat: múzeumunk régészei mellett olyan kollégáink is megismertethetik az érdeklődőkkel az általuk ajánlott izgalmas tárgyakon keresztül szakmájuk szépségét, akiknek területe kapcsolódik a régészethez – történészek, restaurátorok, archeozoológusok is kutatják, nyomozzák a múlt emlékeit, s a múlt kapcsolódását a jelenhez.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
2020 májusában 1 HÓNAP - 1 TÁRGY néven megújult a sorozat: múzeumunk régészei mellett olyan kollégáink is megismertethetik az érdeklődőkkel az általuk ajánlott izgalmas tárgyakon keresztül szakmájuk szépségét, akiknek területe kapcsolódik a régészethez – történészek, restaurátorok, archeozoológusok is kutatják, nyomozzák a múlt emlékeit, s a múlt kapcsolódását a jelenhez.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.