2019 januárjában Terei György régész ismerteti meg az érdeklődőket két éremkincslelet történetével.

„Találtak aranyat, vagy valamilyen kincset?” – kérdezik úton-útfélen, amikor megtudják, hogy régészek vagyunk. Bár hiába mondjuk el, hogy nekünk a nemesfém mellett a tárgyak által hordozott információ is nagyon fontos, ennek jelentőségét csak kevesen hiszik el.

Valóban van annak varázsa, ha ez ember kincset talál, mert minden régészben van egy kicsi Indiana Jones. De valójában egy-egy aranypénz önmagában, lelőhely nélkül csak egy szép tárgy.

2018. október 8-a reggelén nem gondoltuk, hogy „aranyos” napra ébredünk. A Budapest I. Táncsics Mihály utca 9. sz. telken folyó ásatáson, az Erdélyi bástya belső oldalán, a faltól nem messze egykoron valószínűleg egy szütyőben elhelyezett éremkincsleletre bukkant Sándor Lajos, a múzeummal hosszú évek óta együtt dolgozó fémkeresős. Négy török aranypénz és több száz európai és török ezüstpénz került elő.

Egy héttel később ugyancsak fémkeresős kollégánk hívta fel a figyelmet arra, hogy a bástya falában jelzést hall. Bepillantva egy kis üregbe hét darab, egymásra helyezett török aranypénzre bukkantunk.

A két éremkincslelet számtalan kérdést vet fel. Ki rejthette el? Milyen társadalmi pozícióban állhatott, hogy ekkora összeg volt nála? Saját tulajdon volt, vagy esetleg a katonák zsoldja?

A pénzek megtalálása után a kincslelet azonnal a restaurátorokhoz került, akik gondos munkával a több száz évig egymáshoz préselődött érméket óvatosan elkezdték szétszedni. A munka még csak az elején jár, de mindenképpen szerettük volna a nagyközönség elé tárni ezt a páratlan leletegyüttest, bemutatva, hogy a megtalálás után még mennyi munka van egy-egy tárggyal.

Az éremkincsleleteket általában valamilyen ellenséges támadás hírére ásták el. Bár a kutatás elején járunk, az eddigi vizsgálatok alapján feltehetően a 15 éves háború alatt Budát érintő egyik ostrom során rejthették el a pénzeket.

Az összes darab megtisztítása után egy hosszú feldolgozási folyamat veszi kezdetét. Meg kell határozni minden érme fajtáját, korát. Így újabb adatot kaphatunk a 16. század végi- 17. század eleji pénzforgalommal kapcsolatban. Érdekes lesz megfigyelni, hogy egyes pénzek mely pénzekkel együtt lapulhattak egy-egy török erszényében.
​
Végezetül pedig, a fémkereső fontosságát nem kell taglalni, de azt nagyon fontos elmondani, hogy ha ez az éremkincslelet nem egyben a lelőkörülményeivel együtt kerül elő, hanem lelőhely- meghatározás nélkül itt- – ott, külön – -külön, akkor a tárgyak által hordozott plusz információk teljes mértékben elvesztek volna.

A kincsleletek megtalálásának helyszíne, a Táncsics Mihály utca 9. alatti telken elhelyezkedő Erdélyi bástya

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy,
​1 régész című sorozatát.
 
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
 
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
 
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
 
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.

---

Kattintson a sorozat további darabjaiért!