2018 áprilisában Papp Adrienn régész ismerteti meg az érdeklődőket egy nyíló ajtót ábrázoló kályhacsempe történetével.
|
A kiállított kályhacsempe ez idáig egyedülálló Magyarországon. Szerencsénkre szinte épen került felszínre a Budavári karmelita kolostor feltárásakor 2014-ben. Egy falazott aknából került elő,
amit a 16. század közepén töltöttek fel, ekkor dobták bele ezt a kályhacsempét is. A városnak ezen a részén a középkori telkek tulajdonosait igen jól ismerjük. Tudjuk, hogy a telket, amelyen a kályhacsempe napvilágot látott, a pannonhalmi apátság vette meg valamikor a 16. század elején, és nagyszabású építkezésekbe fogott. A kályha, amelynek ez az egyetlen darabja maradt fenn, minden bizonnyal ebben az újonnan megépített házban állt. A csempe a török hódítás előtt közvetlenül, vagy éppen a hódítás miatt kerülhetett földbe. Az apátság a török hódítás miatt felhagyta budai házát, és a beköltöző törökök a ház belsejének lepusztítása vagy átalakítása során dobhatták ki. A csempe az 1530-1540-es években készült, de nem tudjuk, hogy milyen kályha része volt, nem ismerjük a kályhába épített többi csempe díszítését. Ebben a korszakban (késő reneszánsz) nagyon kedvelt volt, hogy építészeti elemet vagy falfülkében álló szobrokat formáztak meg a kályhacsempéken is. A most látható darabon egy szobában állunk és egy felénk nyíló ajtót látunk. A padlót négyzet alakú padlótégla borítja, az ajtófülke boltozatát szépen díszítették. Aki kicsit részletesebben is megnézi a csempét, az az ajtón a levél alakban megformázott zsanérokat is megtalálhatja. Ez a kályhacsempe a BTM Középkori Főosztálya gyűjteményének egyik nagyon érdekes, a sok kiemelkedő jelentőségű kályha egyikének darabja. Mintakincse, megformáltsága illeszkedik a korszak európai trendjeihez. |
Fotó: Tihanyi Bence
|
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy,
1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.