|
Az Osztapenko maradhat? - Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990-1993 című kiállítás korabeli fotódokumentáció segítségével a Fővárosi Önkormányzat által elrendelt, és a Budapest Galéria által szervezett szoboráthelyezésekről ad vázlatos áttekintést.
A képanyag a Fővárosi Levéltárból származik, amely az akkoriban zajló eseményeket kezdeményező módon, saját fotósaival dokumentálta, s így jelentős tényanyagot rögzített képeken is. A képválogatás Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) munkája. A kommunista korszak köztéri politikai emlékműveinek sorsa érthető módon a rendszerváltás éveinek egyik közérdeklődésre számot tartó témája volt. A szovjet uralmat és annak magyarországi mitológiáját megjelenítő, szovjet mintára – és utasításra – kezelt hatalmi reprezentáció fontos eszköze volt a települések köztereit uraló politikai emlékmű a szovjet érdekszféra minden országában. Amikor az 1980-as évek vége felé, a puhuló diktatúrában már nyíltan is meg lehetett kérdőjelezni a Kádár-rendszer korábban tabu témáit, mint a szovjet megszállás, az 1956-os forradalom, az MSZMP vezető szerepe, akkor a köztéri politikai emlékművek eltávolítása is elérhető közelségbe került. Az 1980-as évek végén már spontán és szervezett szoborbontások egyaránt előfordultak, az első szabad országgyűlési és önkormányzati választások után pedig a sokasodó bontási és áthelyezési igények nyomán az önkormányzatoknak reagálniuk kellett. A Fővárosi Közgyűlés 1991. december 5-én arra a korábban példátlan megoldásra jutott, hogy a lebontandó művek elhelyezésére szoborparkot létesít. Erre a célra a XXII. kerületi önkormányzat a Tétényi-fennsíkon, a 7-es főút mentén (Balatoni út-Szabadkai u.) ajánlott fel területet. Az építészeti tervpályázat eredményeként, Eleőd Ákos építész tervei szerint felépített szoborpark 1993. június 27-én nyílt meg, a Memento Park néven ma is látogatható muzeális emlékhelyen. Ma, harminc év távlatából elmondhatjuk, hogy a budapesti megoldás nemzetközi téren is példaértékűen kulturált, toleráns és higgadt volt, amikor az emlékezés bátorságát választotta az indulat sugallta szobordöntés helyett. |
Kapcsolódó programok2021. november 16. 18:00
Emlékművek a Black Lives Matter előtt és után - Mélyi József művészettörténész előadása Múzeumpedagógiai foglalkozásA foglalkozásokon elképzeljük, mi lett volna a lebontásra szánt szobrok sorsa, ha nem készül el a Szoborpark Múzeum (jelenleg Mementó Park), hogyan alakítottuk volna át őket, ha nem lehetett volna megmozdítani egyiket sem. Megbeszéljük, miként változott meg az utcakép a szobrok lebontása után, melyik lehetett a legnagyobb emlékmű, illetve mi került a szobrok helyére évekkel később.
Elgondolkozunk azon, hogy milyen tájékoztató plakátok készülhettek volna a szoborbontásokról 1989 és 1993 között. Továbbá szó esik arról, hogyan befolyásolja a politikai tartalom egy műalkotás értékét, mi a különbség a szobordöntés és a szoborbontás között, illetve hogy melyik szobrot hagytuk volna a helyén, hogy folyamatosan emlékeztessen minket egy történelmi korszakra. A programra érkező diákok kitalálhatják, hogy milyen témában írnának ki köztéri szoborpályázatot 2021-ben, illetve hogy milyen köztéri alkotást készítenének most, amelyet biztosan nem bontanának le 50 év múlva sem. Ajánlott korosztály: 12-18 évesek A program ingyenes, de időpontfoglaláshoz kötött. Jelentkezés és további információ: Szabics Ágnes +36 20 9899 360 szabics.agnes@budapestgaleria.hu |
|
Osztapenko maradhat? Köztéri politikai szoboráthelyezések Budapesten 1990-1993
|