Az OFF Biennálé Budapest és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiállítása „Közösen kihordani” címmel látható hamarosan. A monumentális pannót Péli Tamás roma festőművész készítette tanítványai – köztük Szentandrássy István – közreműködésével. A Születés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács megrendelésére készült, és az egykori tiszadobi Andrássy-kastélyban működő Gyermekváros ebédlőjének falára került 1983-ban. A kastély 2011-es felújításakor a pannót eltávolították, és négy darabra bontva a nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították. A múzeum folyosóján állt lefedve azóta is – így nem károsodtak a pozdorjalapok, de a mű eltűnt, a nagyközönség számára nem volt látható. 

Péli Tamás Születése több tekintetben is páratlan jelentőségű alkotás. Egyrészt van egy, az identitás kialakulását elbeszélő, szimbolikus magja: egy képzelt-megálmodott fejlődéstörténet, amit egyfelől a magyarországi roma történelem emblematikus alakokon keresztül elbeszélt epizódjai, másfelől pedig egy újabb genezis – a formálódó magyar roma értelmiség – szereplői vesznek körbe. Ugyanakkor ez a születés egy közös születés, tehát ebben az aktusban a magyarok is (újjá)születnek. Ezeket a történeteket nem lehet a “másik” nélkül megírni. A magyar és a roma elbeszélések egymásba fonódnak, egymást feltételezik, és szükségük van egymásra, ahogy a pannón is megjelenik huszárviseletben a roma, vagy a birodalmi sas, ami romát és magyart egyaránt fenyeget. Másrészt a témaválasztással a valahova tartozás élményét kívánta átadni a művész a tiszadobi gyermekváros magukra hagyott, árva vagy szüleiktől elválasztott gyerekeinek. Harmadrészt a festő eltökélt célja volt, hogy megteremtse a roma képzőművészet alapjait, hogy elegendő muníciót biztosítson a felnövekvő generációk számára a kultúra ápolására, élvezetére és gyarapítására. A Születés ennek a teremtésnek is a pillanata.

A Péli-projekt célja, hogy a Születés-pannó ismét közönség elé kerüljön, ezúttal egy magas reputációjú, széles közönséget vonzó intézményben, és ezáltal megnyissa a teret azoknak a párbeszédeknek, amelyek lehetőségét a kép és kontextusa hordozza. Az OFF-Biennále és a Budapesti Történeti Múzeum együttműködésével megvalósuló kiállítás több szálon is olyan lényeges társadalmi és elméleti kérdéseket, egyéni és kollektív tapasztalatokat fogalmaz meg, amelyek különösen a jelen perspektívájából nézve megkerülhetetlenek, amikor nemcsak ez a mű tűnt el szem elől, de annak kontextusa is.

A projekt nem egy exkluzív képzőművészeti programként valósul meg, sokkal inkább a közösségre építve, aktív közösségi szerepvállalással. A közösség pedig nem egy „elképzelt”, absztrakt fogalom ebben az esetben, hanem egy konkrét tapasztalatból, a Péli-képhez fűződő kapcsolódások tapasztalatából építkezik. Ennek a közösségnek bárki a tagja lehet, aki valamilyen módon kapcsolódik (vagy kapcsolódni szeretne) a Születés című képhez, legyen az egy élmény, tudás, vagy csak egy olyan szövete az életnek, ami erőforrásként jelentkezik a mindennapokban. Ezt a közösséget szeretnénk (újra) létrehozni, illetve láthatóvá tenni, segíteni saját maga megalkotásában. 

A tervek szerint a kép bemutatásának híre teremtő erővel fog bírni. Gyújtópontjává válik a roma kortárs képzőművészeti diskurzusnak, behívja, becsalogatja a térbe azokat a hangokat, szereplőket, akik a roma és kortárs képzőművészetet alakító, meghatározó kérdésekben megszólalni vagy meghallgatni kívánnak. A kiállítás ugyanakkor elismeri a mű identitás- és narratíva-alkotásban betöltött szerepét és jelentőségét, illetve célja, hogy megmutassa azt a közös emlékezetvilágot, amin keresztül a roma közösség(ek) tagjai, illetve romák és nem-romák egymáshoz tudnak kapcsolódni.

---

KÖZÖSEN KIHORDANI. Péli Tamás Születés-pannója Budapesten
A BTM Vármúzeum és az OFF-Biennálé Budapest közös kiállítása
Megtekinthető: 2021. június 9-től

A kiállítás kurátorai:
György Eszter történész
Szász Anna Lujza szociológus
Szűcs Teri irodalomtörténész, kritikus

A Születés-pannó megérkezése a BTM Vármúzeumba

Kicsomagolás a restaurátorokkal, interjú a kurátorokkal

Beszélgetés Springer Ferenc  művészrestaurátorral

A mű előtt: Daróczi Ágnes aktivista, újságíró, etnológus

A mű előtt: Németh Gábor, író 

A mű előtt: Fedorkó Boglárka, jogvédő, aktivista