Budapest ostromára emlékezve egy egyedülálló összeállítással készültünk, amelyben végigkövethetik, hogyan élték át a BTM (azaz akkor Székesfővárosi Múzeum) intézményei 1944-1945 rendkívüli telét. Sorozatunk gerincét egy különleges, szubjektív forrás adja, amit a Múzeum egykori alkalmazottja, Virágh Antal készített, és amelyben részletesen számol be arról, hogyan élte meg családjával a Budai Vár ostromát a Halászbástya falai között. A részletek itt-ott utalnak arra a heroikus feladatra is, hogyan igyekeztek megóvni a Székesfővárosi Múzeum itt elhelyezett műtárgyait – lelkiismeretességüknél fogva sikeresen. A gépelt kézirat közel 200 oldal, és bár nem egy egybefüggő emlékirat, viszont izgalmas történetekkel színesíti ismereteinket a Múzeum akkori mindennapjairól. A visszaemlékezés szövegét szöveghűen közöljük.
Lepje meg szeretteit a BTM éves bérletével! Ugyan jelenleg a múzeumok kapui zárva vannak, de bízunk benne, hogy hamarosan újból fogadhatunk látogatókat. Addig is különleges karácsonyi ajándékkal készülünk a kultúra és a történelem iránt érdeklődőknek. A 2020. december 31-ig éves Budapesti Történeti Múzeum bérletet vásárlók a bérlettel egy alkalommal ingyenesen tekinthetik meg a Középkori Zsidó Imaházat is. A bérlet ára: 8000 Ft Érvényességi ideje a múzeum újranyitásától számított 1 év. A névre szóló bérlet tulajdonosa korlátlan számú alkalommal tekintheti meg a Budapesti Történeti Múzeum tagintézményeinek (Aquincumi Múzeum, Budapest Galéria, Kiscelli Múzeum, Vármúzeum) állandó és időszaki kiállításait. A bérlet megvásárolható a Jegymester honlapján keresztül: Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeum bérlet | Jegymester A vásárlás során kapott voucher beváltásának módja: az újranyitást követően a voucher a nyitvatartási időben bármikor (akár az első használat alkalmával is) beváltható a Vármúzeum jegypénztárában a névre szóló BTM bérletre. A beváltáskor kerül átadásra a Középkori Zsidó Imaházba szóló ingyenes belépőjegy is. A Budapesti Történeti Múzeum 2021-ben kiállítást rendez az I. világháború utáni nemzetközi segélyakcióról, amelynek során több mint 60.000 gyermek utazott külföldre, hogy testileg-lelkileg megerősödjön a háborús megpróbáltatásokat követően. A 2020-as év sok szempontból emlékezetes marad mindenki számára. A világméretű pandémia számos történelmi megemlékezést, rendezvényt elsodort – így történt ez a Budapesti Történeti Múzeum és az ELTE Néderlandisztika Tanszéke által közösen szervezett időszaki kiállításunkkal is a GYERMEKVONATOKRÓL, vagyis az éppen 100 évvel ezelőtt, 1920-ban indított nemzetközi segélyakcióról. A kiállítást idén novemberben terveztük megnyitni, de már a tervezésekor felkészültek a szervezők a rendezvény esetleges elhalasztására. A kiállítást 2021 őszén, immáron vírusmentes körülmények között tervezzük megnyitni. Így, ha egy évvel megkésve is, de méltó módon tudunk megemlékezni erről a nyilvánosság által mindezidáig kevéssé ismert eseményről, amely az első világháború utáni Magyarország, illetve a segélyakcióban részt vevő partnerországok – elsősorban Hollandia, Belgium és Svájc – közös történelme szempontjából jelentős és máig tartó hidakat épített az országok és emberek között. A kiállítás kurátorai: Réthelyi Orsolya tanszékvezető, ELTE BTK Néderlandisztika Tanszék Perényi Roland történész, a BTM Kiscelli Múzeum Újkori várostörténeti főosztályának vezetője Találkozunk 2021 második felében a Budapesti Történeti Múzeumban a GYERMEKVONATOKRÓL szóló kiállításon! A koronavírus terjedésével összefüggésben meghozott kormányzati döntéshez igazodva 2020. november 11-től a Budapesti Történeti Múzeum minden tagintézménye és kiállítóhelye - így a Vármúzeum is - határozatlan ideig zárva tart. A kiállítások nem látogathatók, a könyvtárak és a kutatószolgálatok nem fogadnak kutatókat. A korábban meghirdetett programok elmaradnak vagy az online térben kerülnek megrendezésre. Az előre megváltott jegyek a vásárlás felületén (jegymester.hu) visszaválthatók. Reméljük, hogy mielőbb újra találkozhatunk. De addig is kövessék a Vármúzeum közösségimédia-felületeit, ahol az eddigiekhez hasonlóan izgalmas virtuális tartalmakkal várjuk látogatóinkat! FACEBOOK | INSTAGRAM Vigyázzunk egymásra! A Mesterségek Ünnepe ideje alatt - 2020. augusztus 20-23. között - a múzeum rendes nyitvatartási időben, naponta 10 és 18 óra között látogatható, a kiállítások belépőjegy megváltásával tekinthetőek meg. 2020. augusztus 20-án, csütörtökön a Vármúzeum ingyenesen látogatható. Idén a Budai Várban rendhagyó Mesterségek Ünnepe lesz: a kézműves programok és a vásár elmarad, kizárólag ingyenes színpadi programokkal várják a közönséget az Oroszlános udvarban, melyekre – a járványügyi helyzetre való tekintettel – regisztrációt kérnek. Bővebb információ a rendezvény honlapján, ide kattintva elérhető. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően tehát idén nem a Mesterségek Ünnepe karszalaggal látogatható a Vármúzeum a rendezvény idején. A Mesterségek Ünnepe ideje alatt a Vármúzeum rendes nyitvatartási időben, naponta 10 és 18 óra között látogatható, a kiállítások belépőjegy megváltásával tekinthetőek meg, kivéve 2020. augusztus 20-án, csütörtökön, amikor a Vármúzeum - a Budapesti Történeti Múzeum többi tagintézményével együtt - a nemzeti ünnep alkalmából ingyenesen látogatható. A Mesterségek Ünnepe programjaira érvényes regisztráció a BTM Vármúzeum látogatóira nem vonatkozik. Kérjük látogatóinkat, hogy az Oroszlános udvar bejáratánál jelezzék a Mesterségek Ünnepe szervezőinek, hogy szabad átjárást kérnek múzeumunk bejáratához! 2020 februárjában állt össze a Budapesti Történeti Múzeum minden tagintézményét és szakterületét lefedő, 12 fős Stratégiai Koordinációs Kabinet, amely egy hároméves új múzeumi stratégia kidolgozását tűzte ki célul maga elé. Most bepillanthatunk az elmúlt hónapok műhelymunkájába. Budapest Főváros Képviselő-testülete a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatójának 2019-es megválasztásakor, egyetértve a szakmai bizottsággal, Népessy Noémi pályázatát támogatta. A főigazgatói pályázat víziója szerint a cél a BTM modern, 21. századi fővárosi múzeummá formálása. A kollégák innovatív szemléletmódjára támaszkodva, és merítve abból a felhalmozott tudásbázisból és gyűjteményi gazdagságból, amellyel a múzeum rendelkezik, megteremthető egy nyitott, sokszínű, együttműködő kulturális intézmény, amely így méltó helyére, az európai fővárosi múzeumok közé kerülhet. Több hónapos helyzetfelmérés, információgyűjtés és -elemzés után egy, a kulturális szférából érkező szervezetfejlesztő, Csordás Izabella (MúzeumOD) segítségével, többlépcsős kiválasztással összeállt a 12 fős Stratégiai Koordinációs Kabinet. A Kabinetben a Budapesti Történeti Múzeum minden tagintézménye és minden szakterülete helyet kapott. A résztvevők számára az új szerepkör egyben új perspektívát is jelentett: a stratégiaalkotás egy intenzív tanulási folyamattá vált, s nemcsak a nézőpontok gazdagságának és a közös munka eredményességének a tapasztalatát hozta, hanem a múzeumi működés komplexitására is rávilágított. A 2020 februárja óta együtt dolgozó Kabinet célja a BTM ismertségének jelentős növelése, #afővárosmúzeuma brand kiépítése, egy, a szakmai hitelességen nyugvó, egyben a látogatók számára magas színvonalú szolgáltatást nyújtó múzeum megteremtése. A stratégián dolgozó szakmai közösség feladatául tűzte ki, hogy – a magyarországi múzeumok által kevéssé használt módon, közös gondolkodással – heti rendszerességű, workshop-jellegű találkozókon létrehozza és definiálja a múzeum értékeit, megfogalmazza jövőképét és küldetését, és az elkövetkező hároméves időszakra megalkossa az intézmény stratégiáját. A Kabinet az időigényes helyzetfeltárást követően kijelölte a jövőbeni célokat. Ezekből következően és a klasszikus stratégiaalkotás lépcsőinek megfelelően a közös gondolkodás esszenciájaként kialakultak a jövőben képviselni kívánt értékek, valamint a szervezet küldetése és a közösen megfogalmazott jövőkép. ÉRTÉKEK A BTM NYITOTT szellemiségű intézmény: elérhetőek vagyunk, és aktív részvételre ösztönözzük munkatársainkat, partnereinket, látogatóinkat és a városi civil közösséget. A BTM sokszínűségében EGYEDI: gyűjteményeink és tagintézményeink páratlan gazdagságát és változatosságát egyedi módon tesszük hozzáférhetővé. A BTM DINAMIKUS, megújulásra képes: a környezeti változásokra rugalmasan reagálunk, a főváros életében proaktívan részt veszünk. A BTM INSPIRÁLÓ: a társadalmi jelenségekhez érzékenyen közelítünk, korszerű kérdésfelvetésekkel és módszerekkel kreatív gondolkodásra késztetjük közönségünket. A BTM szakmailag HITELES: az általunk közvetített ismeretek tudományos kutatásokon és korszerű módszertanon alapulnak. A BTM büszke TRADÍCIÓIRA: az elődeink által felhalmozott tudással, kulturális értékeinkkel több mint 100 éve formáljuk a fővárosi identitást. KÜLDETÉS A BTM a főváros múzeuma. Küldetése, hogy segítse a múlt és a jelen megértését. Nyitott és inspiráló, közösséget teremt és kritikai gondolkodásra ösztönöz. VÍZIÓ 2023-ra a szervezetileg és szemléletében megújult BTM a főváros kulturális életének meghatározó intézményévé válik. Az értékek, a vízió és a jövőkép meghatározása után az intézmény minden szervezeti egységében lezajlott a „munkatársi bevonás”. Ez nem kizárólag frontális kommunikációt jelentett, hanem tényleges interakcióra hívta a kollégákat. Így a BTM munkatársai személyesen járulhattak hozzá a készülő intézményi stratégiához, véleményüket, meglátásaikat a Kabinet beépítette, felhasználta. Ezzel a hazai múzeumi szcénában teljesen kivételes módon olyan együttműködési háló jött létre az intézményen belül, amely stabil alapja és biztos háttere lehet a múzeum teljes megújulásának. Az elkészült múzeumi stratégia várhatóan ősszel kerül a nyilvánosság elé. A munkafolyamat során az intézmény stratégiájának kidolgozásában résztvevő szakemberek vezetésével az egyes szakterületek részstratégiáinak elkészítése következik. A BTM stratégiaalkotó kabinetje tehát folytatja tevékenységét, az idő előrehaladtával a saját tudományágukban kiváló szakemberek mindennapi munkájuk mellett egyre inkább múzeumuk stratégáivá is válnak, s a különböző területekről érkező egyénekből álló közösség egységgé, csapattá alakul. #BudapestiTörténetiMúzeum #afővárosmúzeuma #BTM #együttMŰKÖDÜNK Négy hónap zárvatartás után július 24-től újra látogatható a BTM Vármúzeum. A múzeum a korábbi nyitvatartási idő szerint várja a látogatókat, keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között. Az újranyitás alkalmából egy nyereményjátékkal is készülünk. Azok között, akik hibátlanul kitöltik a kérdőívet és feliratkoznak a múzeumi hírlevélre, 10 db 2 főre szóló múzeumi belépőjegyet sorsolunk ki, amely 2020. december 31-ig használható fel. A részletes játékszabályzat itt olvasható. JÁTSSZON VELÜNK ÉS NYERJEN MÚZEUMI BELÉPŐT! Kvízünket ide kattintva érheti el. A helyes megfejtéseket július 26-án éjfélig várjuk, a sorsolás július 27-én lesz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. A nyitást követő héten izgalmas tárlatvezetésekre kerül sor: július 29-én Végh András régész, július 30-án pedig Perényi Roland történész kollégánk kalauzolja a látogatókat a Budapest - Fény és árnyék - A főváros 1000 éves története című állandó kiállításunk középkori, illetve újkori részében. Augusztus 2-án pedig a Buda "a királyi méltóság széke és trónusa" címet viselő, a középkori királyi palota történetét bemutató tárlatunkon tartunk vezetést. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tárlatvezetéseken online vagy a helyszínen megváltott programjeggyel lehet részt venni, a nyereményjegyek a kiállítások önálló megtekintésére érvényesek. A látogatással kapcsolatos további tudnivalókról itt olvashatnak: http://www.varmuzeum.hu/latogatoknak.html Budapest kincsei címmel az 1-es metró vonalán közlekedők június 24-től válogatást láthatnak a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből, kiállításairól. Az állomások peronjain 27 féle plakát segítségével nyerhetnek bepillantást a járókelők a BTM tagintézményeiben őrzött budapesti kincsek széles körébe. Az ős- és népvándorláskorból származó tárgyaktól kezdve a középkori régészeti leleteken át egészen a kortárs alkotásokig ismerhetünk meg darabokat a múzeum gyűjteményeiből, kiállításairól. Megcsodálhatjuk például a Lánchíd építési munkálatait felügyelő skót mérnök, Adam Clark hagyatékából származó teáskannát, vagy Bernáth Aurél és Ferenczy Valér egy-egy festményét a Fővárosi Képtár gyűjteményéből; megtudhatjuk, hogy milyen kiegészítőket, ékszereket viseltek, milyen eszközöket használtak az ős- és népvándorláskorban, valamint a középkorban. Ezenkívül bepillanthatunk a restaurátorok munkájába, de akár azt is megtudhatjuk, hogy mi is az a „kacat dunszt” egy kortárs művész értelmezésében, vagy hogy a karantén előtti napon milyen üzenetet hagyott a vendégkönyvben egy olasz turista. Látogasson el Ön is a kiállításunkra, és kövesse a Budapesti Történeti Múzeum Facebook-oldalát, ahol az elkövetkező hetekben szintén megosztjuk a plakátokat. 35 éve ezen a napon, április 27-én hunyt el Feuerné Tóth Rózsa (1928–1985) művészettörténész, régész. Az ELTE művészettörténet‒muzeológia szakán végzett 1952-ben, gyakornokként a budai középkori királyi palota ásatásán dolgozott, majd egy évvel később már a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának tudományos munkatársa, a hatvanas években osztályvezető-helyettese lett. 1968-ban már a múzeum új otthonában, a Budavári Palota E épületében az egyik kurátora volt a középkori királyi palotát bemutató állandó kiállításnak. Ásatásokat vezetett a budai Várnegyedben, a pesti Belvárosban és a Margit-szigeten. 1972-től az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjában folytatta munkáját, a magyar kora reneszánsz kutatás újítójaként, a tervezett művészettörténeti kézikönyv késő gótikus – reneszánsz kötete belső szerkesztőjeként. Művészet és humanizmus a korareneszánsz Magyarországon című kandidátusi disszertációját 1982-ben védte meg. 1984-ben az ELTE Művészettörténeti Intézetében tartott féléves reneszánsz kurzust. Magyar és idegen nyelvű publikációi a magyarországi késő gótika és kora reneszánsz sok fontos kérdését érintették, több külföldi konferencián is előadott, többek között a Tours-i Reneszánsz Központban. 1985 márciusában a washingtoni National Gallery of Art keretén belül működő Center for Advanced Study in the Visual Arts kutatóközpont igazgatója, Henry Millon értesítette, hogy elnyerte a Samuel H. Kress ösztöndíjat a következő akadémiai évre, ám utazását korai, váratlan halála megakadályozta. |