Ásótól a vitrinig - régészeti tábor

​Különleges utazásra invitálta az alsó tagozatos általános iskolásokat a BTM Vármúzeum 2022 júliusának első hetében.
A vármúzeumban július 4-től 8-ig ugyanis régészeti nyári tábor került megrendezésre. A gyerekek ebben a pár napban több múzeumi szakmába is betekintést nyerhettek; régészként, geodétaként, archaeozoológusként és restaurátorként, illetve történészként is kipróbálhatták magukat. A múzeum munkatársai megmutatták nekik, hogyan jut el egy lelet a föld alól egészen a vitrinig, kiállításig.
​
Lássuk azonban miről szólt pontosabban a szóban forgó programunk. Elsőként, miután megérkeztek a gyerekek, kidíszítették saját sisakjaikat és mellényeiket, ezzel is ráhangolódva a későbbi napok munkálataira.  Ahogy a többi napon sem, így már ezen sem maradt el a játékos feladatokon, csapatjátékokon való részvétel.​

Gyerekek a kidíszített sisakokban, mellényekben (Fotó: Berecz Mátyás)

​​Második napon a régész, geodéta szakma rejtelmeibe kaphattak betekintést. Készült egy ásatási helyszín a múzeum egyik kinti szegletében, egy arra kijelölt ”titkos kert”-ben, ahol a földbe rejtett leleteket, „kincseket” találták meg, hozták felszínre a gyerekek. A tárgyak, amelyeket megtaláltak főként kerámiadarabok, valamint állatcsonttöredékek voltak, de elrejtettek közöttük vas-, és fémtárgyakat is a múzeum munkatársai.

Ásatáshoz elhelyezett leletek (Fotó: Berecz Mátyás)

Ásatás közben (Fotó: Berecz Mátyás)

​​Különlegessé tette az idei év előkészületeit, hogy tereprendezés közben igazi régészeti leletek kerültek elő, egy robbanó lövedék töredékdarabja, illetve egy tollkés pengéje.

Tollkés pengéje és a robbanó lövedék egy darabja

​​Néhány érdekes információ az előkerült tárgyakról, azok történetéről:
A lövedékdarab minden bizonnyal egy valaha felrobbant fekete kézigránát darabja. Kétséges, hogy ez a konkrét lelet pontosan melyik évből származik, az viszont bizonyos, hogy a XVII. században már elterjedt volt a kézi-, vagy egy másik elnevezés szerint az úgynevezett dobógránát. Használata haditechnikai fejlesztésnek számított akkoriban, mert már veszélyesebb volt az ellenségre a gránát elhajítójánál.
De mi is pontosan egy kézigránát? Az 1600-as években, amikor a török uralom már több évtizede jelen volt hazánkban, korabeli csodafegyvernek számított, főként öntöttvasból készült, de volt agyag-, üveg-, és bronztestű gránát is. Súlyuk változó volt, de nagyjából 2-4 kg között mozogtak, anyaguktól és méretüktől függően. Harci eszközként nagyjából 30 lépésre is el lehetett őket hajítani, s egy egyszerű kanóc szolgált a gyújtójuknak.
(Forrás: A kézigránát a várostromtechnikában - Buda 1686. - Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp (blog.hu)
​A kézigránát a várostromtechnikában - Buda 1686.) 

Gránát az Erdélyi-bástyából (Bp. I. Táncsics Mihály utca 9.)

​​Azt nem tudhatjuk, hogy a most megtalált lövedékdarab pontosan mikori, de nem mindennapi belegondolni, hogy akár az 1686-os ostrom idején is harcolhattak vele, és talán akkoriban került most megtalált helyére, amikor is Budát sikerült 145 év után visszaszerezni a török kézből.

​A tollkést az 1500-as években a toll megvágására használták. Feljegyzések alapján arra lehet következtetni, hogy nem házilag készítették, hanem vásárolták. Nagy mértékben megbecsülték ezt a használati eszközt, kereskedelmi forgalomba kerülése történhetett tokkal vagy anélkül, darab, pár vagy tucatszám alapján. Ára is azokban az időben ez alapján változott. 

Íróeszközök (Forrás: Íróeszközök (Mossóczy Zakariás nyitrai püspök, Magyarország) - Hagyomány és múltidéző (google.com))

​​Régészeti táborunkhoz visszakanyarodva, az ásatást követő napokon a gyerekek restaurátorműhelyben tevékenykedtek, 500-800 éves csontokból amuletteket készítettek, tanulmányozták a kiásott tárgyakat, illetve kódexlapokat is alkottak. A táborban egy zenés előadásra is sor került, amelynek keretében a történész munkájáról és régi történetírókról, énekmondókról tanulhattak a gyerekek.

Leletek tisztítása a restaurátorműhelyben (Fotó: Berecz Mátyás)

Restaurátorműhelyben (Fotó: Berecz Mátyás)

Sudár Balázst hallgatják a gyerekek (Fotó: Berecz Mátyás)

Játék közben (Fotó: Berecz Mátyás)

​A gyerekek délelőttönként különböző szakmákkal ismerkedtek meg, délutánonként pedig azokhoz kapcsolódó alkotó foglalkozásokon vettek részt.

​​Az utolsó napon a héten készült alkotásaikból és a feltárt leletekből saját kiállítást rendeztek be és megnyitóval várták a szülőket, hozzátartozókat.

​Múzeumi táboraink nemcsak kellemes kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kisgyerekeknek vakációjuk alatt, hanem edukatív jellege révén információkat kapnak az elmúlt történelmi idők eseményeiről, azok elbeszéléseiről, valamint az említett szakmák rejtelmeiről.

Andriska Emese - Pr, kommunikációs referens