Halászbástya Kőemléktár
A Vármúzeum elődje a Halászbástya északi tornyában 1932-ben megnyitott Középkori Kőemléktár volt. Amikor 1902-ben a Halászbástya építésekor előkerültek a középkori domonkos templom és kolostor maradványai, Kuzsinszky Bálint, a Múzeum első igazgatója azonnal élt a lehetőséggel: igyekezett megszerezni a kiásott sírköveket és támogatta, hogy a Halászbástya nagy saroktornyában múzeumot alakítsanak ki a budai és a budavári kőemlékek elhelyezésére.
A Kőemléktár volt az első, közönség előtt megnyílt, középkori emlékeket bemutató lapidárium. A látogatók között voltak vidékiek és külföldiek is; a belépődíj 20 fillér volt, iskolai csoportok, valamint vasárnap mindenki ingyenesen látogathatta a kiállítást. A kiállítás katalógusa 4 nyelven (német, angol, francia, olasz) tartalmazott összefoglalót, így gyakran külföldiek is megvásárolták. 1940 novemberében bombabiztosnak ítélték a Halászbástya pincéjét, megkezdődött a légópince, vagy ahogy később nevezték a légó-múzeum kialakítása. 1943. január 1-én megnyílt a Légó Múzeum: „Akkor óriási szenzáció volt! Megszólalnak a szirénák és lemegyünk a Légó Múzeumba és nem idegeskedünk, szaladozunk az utcán és a kapualjakban, hanem egy csinos középkori kiállítást nézegetünk addig, amíg a veszély elmúlik a fejünk felől.” – írta Virágh Antal, egykori munkatársunk.
Az ostrom során a Múzeum műtárgyait itt őrizték, majd a háború után az új kiállítás 1948. április 24-én nyílt meg. A Halászbástya Kőemléktárat végül 1966-ban zárták be, hogy éttermet nyissanak a helyén.
1. kép: Meghívó a Középkori Kőemléktár megnyitójára Kuzsinszky Bálint hagyatékából
2. kép: A Középkori Kőemléktár látogatói nyilvántartása az első nyitvatartási napról
3. kép: A Középkori Kőemléktár 1932. és 1933. évi látogatószámának összesítése
4-5. kép: A kiállítás az 1940-es évek első felében
6-7. kép: A Középkori Kőemléktár látogatói nyilvántartó füzetének 1944-re és 1945-re vonatkozó kezdőoldala
8. kép: A Halászbástya az ostrom után 1945-ben. Fotó: Fortepan/Ungváry Krisztián
9. kép: A budai vár c. kiállítás plakátja a háború utáni Kőemléktárban
10. kép: A Halászbástya 1967-ben. Vajszada Károly felvétele. Fotó: Fortepan/Zsanda Zsolt.
11. kép: A Halászbástya Kőemléktár a BTM reklámanyagából
A Kőemléktár volt az első, közönség előtt megnyílt, középkori emlékeket bemutató lapidárium. A látogatók között voltak vidékiek és külföldiek is; a belépődíj 20 fillér volt, iskolai csoportok, valamint vasárnap mindenki ingyenesen látogathatta a kiállítást. A kiállítás katalógusa 4 nyelven (német, angol, francia, olasz) tartalmazott összefoglalót, így gyakran külföldiek is megvásárolták. 1940 novemberében bombabiztosnak ítélték a Halászbástya pincéjét, megkezdődött a légópince, vagy ahogy később nevezték a légó-múzeum kialakítása. 1943. január 1-én megnyílt a Légó Múzeum: „Akkor óriási szenzáció volt! Megszólalnak a szirénák és lemegyünk a Légó Múzeumba és nem idegeskedünk, szaladozunk az utcán és a kapualjakban, hanem egy csinos középkori kiállítást nézegetünk addig, amíg a veszély elmúlik a fejünk felől.” – írta Virágh Antal, egykori munkatársunk.
Az ostrom során a Múzeum műtárgyait itt őrizték, majd a háború után az új kiállítás 1948. április 24-én nyílt meg. A Halászbástya Kőemléktárat végül 1966-ban zárták be, hogy éttermet nyissanak a helyén.
1. kép: Meghívó a Középkori Kőemléktár megnyitójára Kuzsinszky Bálint hagyatékából
2. kép: A Középkori Kőemléktár látogatói nyilvántartása az első nyitvatartási napról
3. kép: A Középkori Kőemléktár 1932. és 1933. évi látogatószámának összesítése
4-5. kép: A kiállítás az 1940-es évek első felében
6-7. kép: A Középkori Kőemléktár látogatói nyilvántartó füzetének 1944-re és 1945-re vonatkozó kezdőoldala
8. kép: A Halászbástya az ostrom után 1945-ben. Fotó: Fortepan/Ungváry Krisztián
9. kép: A budai vár c. kiállítás plakátja a háború utáni Kőemléktárban
10. kép: A Halászbástya 1967-ben. Vajszada Károly felvétele. Fotó: Fortepan/Zsanda Zsolt.
11. kép: A Halászbástya Kőemléktár a BTM reklámanyagából
A Szentháromság utcai kiállítóhely
A Halászbástyán lévő Középkori Múzeum elhelyezésére a Fővárosi Tanács 1945-ben adta át a régi budai városháza Szentháromság uta 2. sz. alatti épületét, ahol az első kiállítás a műemléki helyreállítás után, 1952-ben nyílt meg a palotai ásatások során előkerült újabb emlékanyagból.
1956
Október 23-a és november 3-a között a BTM intézményeinél is különleges rendellenes helyzet alakult ki. Virágh Antal szerint az intézmény szakmai munkáját a forradalmi események nem zavarták meg, a munkatársak csupán biztonságba helyezték a kiállítások értékesebb tárgyait. A forradalom leverésével összefüggő novemberi harcok azonban már komoly károkat okoztak. A legnagyobb veszteség a Kiscelli Múzeumot sújtotta, de az intézmény többi épületét is kisebb, lövések okozta károk érték.
12. kép
Látogatói nyilvántartás, 1956. A múzeum novemberben és decemberben zárva tartott.
13. kép A Vármúzeum a forradalom kitörésének napján is fogadta látogatóit. A Hámán Kató Leánygimnázium és a Diana Utcai Általános Iskola látogatása után azonban a következő bejegyzés fél évet váratott magára.
Képaláírások:
15. kép Szentháromság tér, szemben a Vármúzeum kiállítóépülete (korábban Városháza), 1969. Fotó: Fortepan/Korda Judit
16. kép Kiállítási enteriőr a Szentháromság utcában, 1961. Inkey Tibor felvétele
17. kép Kilátás a Szentháromság tér felé. Szemben a Tárnok utca - Szentháromság utca sarkán a Vármúzeum kiállítóépülete, 1954. Fotó: Fortepan/Keveházi János
18. kép Kiállítási enteriőr a Szentháromság utcában, 1961. Inkey Tibor felvétele.
19. kép Kiállítási enteriőr a Szentháromság utcában, 1961. Inkey Tibor felvétele.
Vendégkönyvszövegek átírása:
20. kép
Itt járt a Ganz-Mávag Személyzeti Főosztályának „Szocialista” címért küzdő brigádja. A kiállítás megnyerte tetszésünket, a látottakat brigádértekezleten fogjuk megbeszélni. Budapest 1964. II. 23. László.
21. kép
Itt voltam 1954. júl. 27. nagyon tetszett minden, a sáncpuskáról nem is gondoltam, hogy ilyenn naggy. Ezértt tanultamm belőlle.Budappesten 1954. VII. 27.
Kajmás Ottilia Bp. Lenin. krt. 121.
22. kép
Itt volt három kislány és jól mulatott. A toll rossz!!! Minden jó, de egy új toll kellene, elférne a sok régiség között!
1954. VIII. 26
12. kép
Látogatói nyilvántartás, 1956. A múzeum novemberben és decemberben zárva tartott.
13. kép A Vármúzeum a forradalom kitörésének napján is fogadta látogatóit. A Hámán Kató Leánygimnázium és a Diana Utcai Általános Iskola látogatása után azonban a következő bejegyzés fél évet váratott magára.
Képaláírások:
15. kép Szentháromság tér, szemben a Vármúzeum kiállítóépülete (korábban Városháza), 1969. Fotó: Fortepan/Korda Judit
16. kép Kiállítási enteriőr a Szentháromság utcában, 1961. Inkey Tibor felvétele
17. kép Kilátás a Szentháromság tér felé. Szemben a Tárnok utca - Szentháromság utca sarkán a Vármúzeum kiállítóépülete, 1954. Fotó: Fortepan/Keveházi János
18. kép Kiállítási enteriőr a Szentháromság utcában, 1961. Inkey Tibor felvétele.
19. kép Kiállítási enteriőr a Szentháromság utcában, 1961. Inkey Tibor felvétele.
Vendégkönyvszövegek átírása:
20. kép
Itt járt a Ganz-Mávag Személyzeti Főosztályának „Szocialista” címért küzdő brigádja. A kiállítás megnyerte tetszésünket, a látottakat brigádértekezleten fogjuk megbeszélni. Budapest 1964. II. 23. László.
21. kép
Itt voltam 1954. júl. 27. nagyon tetszett minden, a sáncpuskáról nem is gondoltam, hogy ilyenn naggy. Ezértt tanultamm belőlle.Budappesten 1954. VII. 27.
Kajmás Ottilia Bp. Lenin. krt. 121.
22. kép
Itt volt három kislány és jól mulatott. A toll rossz!!! Minden jó, de egy új toll kellene, elférne a sok régiség között!
1954. VIII. 26