2021 júliusában Benda Judit régész ismerteti meg az érdeklődőket egy oroszlán és kígyó küzdelmét ábrázoló kőfaragvánnyal.

Egy középkori épület pincéjének belső osztófalába építve került elő a kőfaragvány 2017 áprilisában a Budai Vigadó udvarának ásatásán. A szobor eredetileg valószínűleg a közelben elhelyezkedő, Szent István első vértanúról elnevezett Ágoston-rendi kolostor templomának kapujában állhatott. Az ún. kapuőrző oroszlánok típusába tartozik, ezen belül pedig az állatok küzdelmét ábrázoló alkotások közé.

A román kori templomok homlokzatának kedvelt motívumai voltak a Jó és a Rossz küzdelmét állatok alakjában bemutató kompozíciók, amelyeket díszkapuk mellett, homlokzati frízeken és vimpergákon (ajtó- és ablaknyílások fölötti díszítő oromzat) helyeztek el. A küzdő fél lehetett ember és állat, két ember, vagy két (valódi, illetve mitológiai) állat. Az állatalakok közül az oroszlánt, a sárkányt, a baziliszkuszt, a griffet és a kígyót ábrázolták előszeretettel. A mitológiai és torz lények templomokon és kolostorokon való ábrázolását elkészülésük korában sem értette mindenki. Például Clairvaux-i Szent Bernát Apológia, Vilmos saint-thierry-i apáthoz című művében (1125) kifakadt, hogy miért látható olyan rengeteg képzeletbeli állat a falakon, hiszen az emberek azt nézegetik, ahelyett, hogy Isten törvényeivel foglalkoznának. Kapuőrző oroszlánok állítása egyébként már az antik római és a kora középkori kínai építészetben is gyakori volt, mert épületet védő szerepet tulajdonítottak nekik.

A keresztény szimbolikában az oroszlán az erőt (fortitudo), a kígyó pedig az okosságot (prudencia) jelképezte. A két állat külön-külön pozitív jelentést is hordozhatott, de együttes ábrázolásuk biztosan negatív tartalommal bírt. Az ószövetségi Bibliában ősi ellenségek ők, a pokol jelképei, akik egymással viaskodnak. Az újszövetségi Jelenések könyvében is felbukkannak sárkánykígyó és fenevad képében, az apokaliptikus harc szimbólumaként. A gonosz végül elbukik Isten hatalmas erejétől: „Oroszlánok és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el.” (91. zsoltár).

Oroszlán és kígyó küzdelmét ábrázoló kőfaragvány, mészkő, 13. század második fele - 14. század eleje. Lelőhely: I. Corvin tér 6. Ásatásvezető: Benda Judit. Fotó: Keppel Ákos

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy, ​1 régész című sorozatát.
 
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
 
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
 
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.

2020 májusában 1 HÓNAP - 1 TÁRGY néven megújult a sorozat: múzeumunk régészei mellett olyan kollégáink is megismertethetik az érdeklődőkkel az általuk ajánlott izgalmas tárgyakon keresztül szakmájuk szépségét, akiknek területe kapcsolódik a régészethez - történészek, restaurátorok, archeozoológusok is kutatják, nyomozzák a múlt emlékeit, s a múlt kapcsolódását a jelenhez. ​
 
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.

---

Kattintson ide a sorozat további darabjaiért!