2020 februárjában B. Szabó János történész ismerteti meg az érdeklődőket egy 17. századi mellvért történetével.
|
A Várkert Bazár területén B. Nyékhelyi Dorottya és Terei György 2012–2013 során folytatott ásatásán került elő ez a mellvért egy török ház romjai alól. Bár számos hasonló darab ismert a 17. századból, ez mégis igazi kuriózumnak számít a maga nemében.
A lovassági mellvérteknek ezt az új típusát a harmincéves háború (1618–1648) alatt a Gusztáv Adolf király által megreformált, mindössze egy sisakkal és egy kisebb, de messziről golyóálló mellvérttel (kürasz) felszerelt új svéd nehézlovasság terjesztette el. Ennek nyomán született meg az 1650-es évekre Nyugat-Európában az új, standard módon felszerelt nehézlovasság. A sodronying mellett a mellvértek tömeges használata a 16. század közepétől a magyar lovasságnál is feleslegessé tette a pajzsokat, így azok a 17. század elejére ki is szorultak a használatból. Ezzel együtt eltűntek a nehezebbé váló, golyóálló vértezetek régebbi kiegészítő darabjai, a kar- és lábvértek is. A magyar lovasság így egyre kevésbé különbözött a különféle nyugati lovas csapatoktól, hiszen ezek is sisakot, páncélinget, mellvértet viseltek. A folyamatos hadakozás a magyarországi hadszíntéren alkalmazkodásra késztette a törököket is, akik zsákmány vagy vásárlás útján itt sok helyi vagy nyugat-európai fegyvertípushoz is hozzájutottak – így kerülhetett ez a nyugat-európai típusú lovassági mellvért egy budai török házba. |
|
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy,
1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.