2019 áprilisában Benda Judit régész ismerteti meg az érdeklődőket a Várnegyedben előkerült ólomkatonák történetével.

Mindig örül a régész, ha egy játéktárgyat talál – hát még, ha kettőt. Amikor a kis lófej előkerült, még nem tudtuk, hogy mi lehet ez, de amikor a lovaskatona is napvilágot látott egy másik ásatáson, megduplázódott az örömünk. Mindkét figura az ólomkatonák gyártásának korai idejéből származik. Az épebb darabot a lovas öltözete alapján a 18. századra tudjuk datálni; a lófej kora nehezen meghatározható, de mivel annyira hasonlít a másikhoz, talán nem sokkal később készítették.

Már a római korban is öntöttek fémötvözetből katonafigurákat, de ezekből sajnos nagyon kevés példány maradt fenn. Magdeburgban egy 13. századi ónműves-műhely ásatásán feltártak négy kőből faragott negatív öntőformát egy lovaskatona, egy manó és egy páva, valamint egy táncoló pár ábrázolásával. Szintén ugyanitt találtak két öntvényt, amelyeken lovagi küzdelmet, szerelmespárt, egy griffet leszúró lovagot, stilizált várat és fákat láthatunk egy sorban.

A játék ólomkatonák öntésének divatja igazán a 17. században terjedt el német városokban, elsősorban Nürnbergben, Fürthben, Aarauban és Strassburgban. A gyorsan legyártható játék valójában egy vékony fémöntvény, amelyet nagy tömegben lehetett előállítani. A bábu mintáját korabeli lovas vagy gyalogos katonák rajzai alapján készítették el kétoldalasan. A folyékonnyá forralt ólomötvözetet előre kifaragott kő-, kerámia-, később acél-negatívba öntötték, és megvárták, míg megszilárdul. A figurát ezután összeforrasztották a talpával, majd megfestették.

A katonák kezdetben mindig saját koruknak megfelelő öltözéket és fegyvereket viseltek. A haditechnika fejlődésével megjelentek a hadi szekerek, ágyúk, tankok, majd a modern kori motoros, géppisztolyos, kézigránátos, gázálarcos figurák. Szintén mai fejlemény, hogy elkezdtek történeti öltözetű (ókori, középkori, 18-19. századi) katonákat készíteni. Ezek az alakok már nem laposak, hanem szoborszerűen megformáltak. A készítés gyorsasága és olcsósága miatt egyre több változatban megformált darabot árultak a boltokban, amelyek stratégiai játékok szereplői lettek: a kis hadseregekkel híres történeti csatákat és elképzelt ütközeteket is el lehetett játszani. Az ólomkatonák gyűjtése a 19-20. század fordulóján vált divattá, amikor a játékgyárak készleteket és egész hadseregeket kezdtek gyártani a játék ifjabb és korosabb rajongói számára. 
​

Lovas ólomkatonák. 18. század, ón-ólom ötvözet, piros festék. Budapest, I. Szabó Ilonka utca 28. és I. Szentháromság utca 2. Benda Judit ásatásai, 2017. október, 2014. november

Források:

​http://www.zinnfiguren-aus-wien.at/Geschichte.htm
​
http://www.lda-lsa.de/landesmuseum_fuer_vorgeschichte/fund_des_monats/2005/november/

https://www.researchgate.net/publication/289531388_Composition_and_decoration_of_the_so_called_'Zinnfigurenstreifen'_found_in_Magdeburg_Saxony-Anhalt_Germany​

A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy,
​1 régész című sorozatát.
 
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
 
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
 
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
 
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.

---

Kattintson a sorozat további darabjaiért!