2018 júliusában Kiss Virág régész ismerteti meg az érdeklődőket egy tornalándzsás lovast ábrázoló kályhacsempe negatív öntőmintájával.
|
A kályhacsempéken látható minták többnyire domború lenyomatok, amiket negatív minta segítségével állítottak elő a mesterek. A fazekasok kerámiából égetett, vagy fából faragott negatív-mintákat használtak, illetve előképek alapján feltételezhetjük, hogy fadúcról
vehették le a negatív kerámiamintát. A kályhaszemekből épített kályhák mellett a 14. században jelentek meg lezárt előlapú kályhacsempékből épített cserépkályhák. A négyzetes, tál alakú kályhaszemeket díszített agyaglappal zárták le, ezáltal létrejött a ma is ismert kályhacsempe. Ezek az agyaglapok - negatív formába nyomva - domború díszítést kaptak. Változatos ábrázolásokat lehet megfigyelni a kályhacsempéken: szentek és világi emberek, szakrális és profán témájú történetek, állatok, növényi motívumok és címeres ábrázolások egyaránt szerepelnek rajtuk. Ábrázolásaik művészeti előképeit (pl. metszetek, festmények, szobrok stb.) a legtöbb esetben nem ismerjük. A kályhacsempe régészeti és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős tárgytípus. A királyi udvart saját, illetve külföldi műhelyek látták el díszes cserépkályhával. A városi polgárházakba, illetve nemesi otthonokban felállított cserépkályhák csempéi azonban helyi fazekasműhelyekben készülhettek. A nagyszámú kályhacsempelelet mellett viszonylag kevés műhelyre is utaló régészeti leletet, illetve objektumot ismerünk. Ilyen lehet egy-egy kályhacsempe-negatív, rontott fazekastermék, illetve az edényégető kemencék maradványai. A Budapest II. Csalogány utca 43. számú telek feltárásakor (2016-2017) három kerámiaégetésre szolgáló kemencét sikerült azonosítani, amelyek körül nagy mennyiségű kerámia-, többek között kályhacsempe-töredék került elő. Több, műhelyre utaló leletet is azonosítani lehetett. E kemencék közelében került elő a most kiállított csempenegatív is. Különlegessége, hogy a budai királyi palotából is jól ismert tornapáncélos lovagot ábrázoló kályhacsempe egyszerűsített motívuma jelenik meg a rajta. A főúri megrendelők a királyi udvarban felállított csempék mintáinak másolására adtak megbízást a fazekasmesternek, később pedig már a másolatok utánzatát rendelték meg a mesterektől. A fazekasok sokszor egy korábbi kályhacsempéről vették le a negatív mintát, eközben a motívum egyszerűsödött, az ábrázolás sematikusabb lett, a kályhacsempe mérete is lecsökkent az eredetihez képest. A motívum ennek következtében az évtizedek folyamán leegyszerűsödött, sokszor el is vesztette eredeti jelentését. Jelen csempenegatív is a tornalándzsás lovag már leegyszerűsített, kisebb méretű, kevésbé kidolgozott példányát ábrázolja. A töredéken a ló nyaka és feje látható a kantár részleteivel, valamint a tornalándzsa és a háromágú lándzsacsúcs a ló feje fölött, illetve a lovas ruhájának kisebb részlete. Jelen kályhacsempe-negatív is arra utal, hogy egy kályhacsempéket is készítő fazekasműhely nyomai kerültek elő a Csalogány utcában, amelyek különlegessége, hogy ezek az első Budán azonosított középkori kerámiaégető kemencék. |
15. századi kályhacsempe negatív öntőmintája, amelyen egyszerű léckeretben megjelenő, jobbra tartó ló és lovas részlete figyelhető meg. A ló feje fölött a vitéz lándzsájának részlete és lándzsacsúcsa is felfedezhető. Fotó: Tihanyi Bence
|
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma 2017 októberében indította 1 hónap, 1 tárgy,
1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.
1 régész című sorozatát.
A múzeum régészei végzik az összes régészeti feltárást Budapesten, ezen belül a Vármúzeum munkatársai a középkori kutatásokat. Az ezek során előkerült tárgyi emlékek a Vármúzeumba kerülnek.
A sorozat célja, hogy a régészek – az általuk legérdekesebbnek ítélt leleteken keresztül - megismertethessék szakmájuk szépségét és jelentőségét az érdeklődőkkel. Az általuk választott, kiemelt tárgyak mindegyikéhez egy-egy érdekfeszítő történet kapcsolódik, mely a tárgy történetén kívül a régész tárgyhoz fűződő személyes viszonyáról is mesél.
Az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozat a műtárgyak mögött az embert is megmutatja, aki nyomoz, kutat, ás, keresi a múlt kapcsolódását a jelenhez, és választásával valami olyat ajánl a látogatóközönség figyelmébe, mely kifejezetten izgalmas, s benne az egyéni történet a tényekkel alátámasztott, történeti tudással ötvöződik.
A kiállított tárgyaknak a középkori kert egykori része, a mai Királypince ad helyet hónapról hónapra.