BTM VÁRMÚZEUM
  • MÚZEUM
    • RÓLUNK
    • HÍREK
    • KÜLDETÉSNYILATKOZAT
    • MUNKATÁRSAK
  • GYŰJTEMÉNYEK
    • KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY
    • KÖZÉPKORI KŐTÁR
    • KÖZÉPKORI ARCHAEOZOOLÓGIAI GYŰJTEMÉNY
    • DIPLOMATIKAI OKLEVÉL-, OKLEVÉLFÉNYKÉP- ÉS PECSÉTMÁSOLATI GYŰJTEMÉNY
    • SEGÉDGYŰJTEMÉNYEK >
      • KÖZÉPKORI FOTÓTÁR
      • KÖZÉPKORI RAJZTÁR
    • KUTATÓKNAK >
      • KUTATÓSZOLGÁLAT
      • KÖNYVTÁR
  • KIÁLLÍTÁSOK
    • ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK
    • IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK
    • 1 HÓNAP - 1 TÁRGY
    • KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ
    • KIÁLLÍTÁS ARCHÍVUM
  • ONLINE MÚZEUM
    • MÚZEUM A VÉRZIVATARBAN
    • VIDEÓK
    • PUZZLE
    • JÁTÉKOK
    • KVÍZ
    • SZÍNEZŐK
    • KÖZÉPKORI SZUPERSZTÁROK
  • LÁTOGATÁS
    • LÁTOGATÁSI INFORMÁCIÓK
    • PROGRAMOK
    • MÚZEUMPEDAGÓGIA >
      • ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
      • VÁLASZTHATÓ PROGRAMOK

KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ

KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ

A koronavírus terjedésével összefüggésben meghozott kormányzati döntéshez igazodva 2020. november 11-től a Budapesti Történeti Múzeum minden tagintézménye és kiállítóhelye - így a Középkori Zsidó Imaház  is - előreláthatólag 30 napon át zárva tart.

A Középkori Zsidó Imaház kiállítóhely Buda város középkori és kora újkori zsidó közösségének állít emléket a Táncsics Mihály utca 26. szám alatti lakóház földszintjén. A II. világháború pusztítását követő helyreállítás során, 1964-ben az épület földszintjének boltozatán héber feliratokkal kísért festett ábrákat fedeztek fel, majd a középkori eredetű helyiség rekonstrukciója után alakították ki a kiállítóteret. 
​
A zsidó közösség a város 13. század közepén történt alapítása óta jelen volt a városban. Első városrészük a mai Fehérvári kaputól a Királyi palotához vezető út mellett helyezkedett el, amelyet a 15. század elején fel kellett adniuk. Ezután települtek át a mai Táncsics Mihály utca északi szakaszába, a korabeli Zsidó utcába, ahol rövid megszakítással egészen 1686-ig élt a közösség.

A kiállításon tablókon ismerhetjük meg a budai vár középkori és török kori zsidónegyedeinek életét, illetve a Várnegyed területén régészeti ásatásokon feltárt, és jelenleg nem látogatható zsinagógákat. Megtekinthetjük a szomszédos Táncsics Mihály utca 23. sz. telken megtalált zsinagóga néhány kiemelt építészeti elemét, illetve az egykori zsidó lakosságra emlékeztető sírkövek gyűjteményét.

A kiállítóhely ma imahely szerepet is betölt, Budavári Zsinagógaként az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség használja.

TÉRKÉP


A BUDAI ZSIDÓSÁG A KÖZÉPKORBAN ÉS A KORA ÚJKORBAN

Buda várost a tatárok 1241–1242-ik évi hadjárata után alapította IV. Béla király (1235–1270) és az új településre zsidó közösség is költözött. IV. Béla király 1251-ben kiadott kiváltságlevelében szabályozta a zsidók jogait és szabadságait és a keresztényekhez való viszonyát, amely azután az egész középkor folyamán érvényben maradt a Magyar Királyság területén. A zsidók közösségét a királyi kamara tulajdonának tekintették, közvetlenül a kincstárnak adóztak és oltalmukról a király gondoskodott az országos zsidóbíró (rendszerint a tárnokmester vagy a nádor) útján. A korai budai zsidónegyed a mai Fehérvári kaputól a Királyi Palotához vezető út mentén terült el. 

A 15. század közepére a zsidónegyed a város északi részére települt át. Az új Zsidó utcában ( ma Táncsics Mihály utca) a kiállítóhelyünkkel szembeni telken (23. szám) épült fel az újabb zsinagóga (1461). Mátyás király uralkodása alatt (1458–1490) kedvező fordulat állt be a magyarországi zsidók életében, az uralkodó a magyarországi zsidók élére prefektust nevezett ki. A tisztség a budai Mendel család tagjai között öröklődött. A középkori zsidónegyed életének az oszmán hódítás vetett véget. A mohácsi csatában (1526) győztes Szülejmán szultán (1520–1566) miután bevonult a lakosaitól elhagyott Budára, az itt maradt zsidókat a Birodalom nagyvárosaiba telepítette át.

Szülejmán szultán 1541-ben elfoglalta és az Oszmán Birodalomhoz csatolta Buda városát, ahová a zsidók is visszatérhettek újból birtokba véve elhagyott házaikat és zsinagógájukat. Budán a török korban jelentős számú zsidó lakosság élt, a város népességének mintegy 10-15 százalékát alkották. Három zsinagógájukat is megemlítik a korabeli leírások. Az Oszmán Birodalom nyújtotta védelemnek köszönhetően a zsidók Budán viszonylagos nyugalomban élhettek, amelyet csupán az időről időre fellángoló háborús időszakok szakítottak meg. Ennek a világnak vetett véget 1686 sorsfordító éve. A törökellenes keresztény liga serege hosszú, elkeseredett ostrom végén szeptember 2-án elfoglalta a várost. A zsidó lakosság osztozott a város többi lakójának sorsában, a győztes katonáknak engedélyezett háromnapos szabad rablás során többségüket megölték vagy rabságba hurcolták, ahonnan csupán magas váltságdíj fejében szabadulhattak meg, de nem térhettek vissza Budára.

Falképek a Középkori Zsidó Imaházban

A boltozat vörössel festett ábráit az épület helyreállítása során 1964-ben tárták fel. A héber írásjeleken a 16-17. század török kézírásának hatása ismerhető fel. Az első kép a Dávid csillagot ábrázolja a közé írt papi áldás szövegével. A második képen egy felfelé irányzott íj látható, amelyben Hanna imájának egy versét jegyezték fel. Ez a felirat utal arra a reményre, hogy az ostromok során a törökök sikeresen megoltalmazzák a budai várat.

Dávid csillag – Papi áldás

יברכך ה׳ וישמרך
יאר ה׳ פניו
אליך ויחנך ישא
ה׳ פניו אליך
וישם לך שלום

4 Mózes 6:24-26
Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrködjék fölötted. Ragyogtassa az Örökkévaló az Ő arcát reád és legyen hozzád kegyelmes. Fordítsa az Örökkévaló az Ő arcát feléd és szerezzen neked békét.

Íj – Hanna imája

קשת ניבורים
חתים ונכשלים
אזרו חיל
​

1 Sámuel 2:4
A hatalmasoknak íja megtörik, és az elesettek erőre kapnak.

Megközelítés és kapcsolat

Cím:
1014 Budapest, Szent György tér 2.
Budavári Palota "E" épület

Telefon:
+36 1 487 8800 

E-mail:
btm@btm.hu

Nyitvatartás

A koronavírus terjedésével összefüggésben meghozott kormányzati döntéshez igazodva 2020. november 11-től a Budapesti Történeti Múzeum minden tagintézménye és kiállítóhelye - így a Vármúzeum is - határozatlan ideig zárva tart.

A korábban meghirdetett programok elmaradnak vagy az online térben kerülnek megrendezésre. Az előre megváltott jegyek a vásárlás felületén (jegymester.hu) visszaválthatók. 

Kövessen minket!


Kapcsolat

Támogatói csomagok
​
Terembérlés

Sajtószoba
Közérdekű adatok

Adatkezelési tájékoztató

Álláslehetőségek

Belső szabályzatok

Felelős kiadó: 
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója ​

Felelős szerkesztő: 
BTM Marketing-Kommunikációs Csoport

Budapesti Történeti Múzeum ​
© 2019-2020 Minden jog fenntartva.​
  • MÚZEUM
    • RÓLUNK
    • HÍREK
    • KÜLDETÉSNYILATKOZAT
    • MUNKATÁRSAK
  • GYŰJTEMÉNYEK
    • KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI GYŰJTEMÉNY
    • KÖZÉPKORI KŐTÁR
    • KÖZÉPKORI ARCHAEOZOOLÓGIAI GYŰJTEMÉNY
    • DIPLOMATIKAI OKLEVÉL-, OKLEVÉLFÉNYKÉP- ÉS PECSÉTMÁSOLATI GYŰJTEMÉNY
    • SEGÉDGYŰJTEMÉNYEK >
      • KÖZÉPKORI FOTÓTÁR
      • KÖZÉPKORI RAJZTÁR
    • KUTATÓKNAK >
      • KUTATÓSZOLGÁLAT
      • KÖNYVTÁR
  • KIÁLLÍTÁSOK
    • ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSOK
    • IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK
    • 1 HÓNAP - 1 TÁRGY
    • KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ
    • KIÁLLÍTÁS ARCHÍVUM
  • ONLINE MÚZEUM
    • MÚZEUM A VÉRZIVATARBAN
    • VIDEÓK
    • PUZZLE
    • JÁTÉKOK
    • KVÍZ
    • SZÍNEZŐK
    • KÖZÉPKORI SZUPERSZTÁROK
  • LÁTOGATÁS
    • LÁTOGATÁSI INFORMÁCIÓK
    • PROGRAMOK
    • MÚZEUMPEDAGÓGIA >
      • ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
      • VÁLASZTHATÓ PROGRAMOK