KÖZÉPKORI ARCHEOZOOLÓGIAI GYŰJTEMÉNY
Az archaeozoológia, magyarul régészeti állattan, az ásatásokról előkerült állatmaradványok meghatározásával és értelmezésével foglalkozik. Ezek révén megismerhetővé válik, hogy az adott korszakban élők milyen állatokat tartottak és ezeket hogyan hasznosították, mikre vadásztak, milyen húsokat ettek, miből készítettek eszközöket, miket áldozták fel, azaz bepillantást nyerünk vele az emberek és állatok közötti viszony igen sokrétű világába.
A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának archaeozoológiai gyűjteményét a múzeum régészei által vezetett ásatásokon előkerült állatmaradványok kiemelt darabjai alkotják. Ez a leletanyag-típus annyira gyakori, hogy a már feldolgozott mennyiség is közelít a félmilliós nagyságrendhez, és folyamatosan növekszik. A gyűjteménybe azok a darabok kerülnek be, amelyek valamilyen szempontból kiemelkednek a „hétköznapiak” közül, így például a keltezhető, teljes csontvázak, a ritka, különleges fajok maradványai, a kóros elváltozások nyomait mutató csontok, vagy az egyéb szakmai szempontok alapján kiválasztott darabok.
A Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának archaeozoológiai gyűjteményét a múzeum régészei által vezetett ásatásokon előkerült állatmaradványok kiemelt darabjai alkotják. Ez a leletanyag-típus annyira gyakori, hogy a már feldolgozott mennyiség is közelít a félmilliós nagyságrendhez, és folyamatosan növekszik. A gyűjteménybe azok a darabok kerülnek be, amelyek valamilyen szempontból kiemelkednek a „hétköznapiak” közül, így például a keltezhető, teljes csontvázak, a ritka, különleges fajok maradványai, a kóros elváltozások nyomait mutató csontok, vagy az egyéb szakmai szempontok alapján kiválasztott darabok.
