A KIRÁLYI PALOTA - A KULTÚRA VÁRA
A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig
A Szent István terem rekonstrukciós munkálatai miatt “A királyi palota a kultúra vára”, valamint az “Ősi népek, antik kultúrák” című állandó kiállításaink átmenetileg nem látogathatók.
A Budavári Palota története 1686-tól napjainkig
A Szent István terem rekonstrukciós munkálatai miatt “A királyi palota a kultúra vára”, valamint az “Ősi népek, antik kultúrák” című állandó kiállításaink átmenetileg nem látogathatók.
|
A Budavári Palota az ország történetének egyik emblematikus épülete. Az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén 1686-tól, Buda töröktől való visszafoglalásától az 1960-as évekig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota egykori dekorációjának és berendezésének kalandos módon megőrződött emlékeivel és rekonstruált teremrészletekkel mutatja be az újkori palota közel három évszázados történetét. 3D-s animáció, és a legmodernebb digitális technikák teszik érthetővé a palota építési fázisait, a kiállítás több pontján pedig múzeumpedagógiai állomások várják a látogatókat.
A kezdetben katonai célú épület Mária Terézia idejében alakult barokk palotává. A Szent Jobbot egy külön e célra épült kápolnában őrizték, majd a 18. század végétől 1944-ig itt őrizték a magyar Szent Koronát is. A 19. század első felében József nádor volt az épület állandó lakója. A szabadságharc leverését követően I. Ferenc József kétszer építtette át a palotát: 1849–1856 között kamarai építészek vezetésével, majd 1890-től Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos kapott megbízást a palota nagyarányú kibővítésére és átalakításra. 1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kultúrfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el. |
|
A kiállítás kurátorai:
Dr. Farbaky Péter, művészettörténész, a BTM főigazgató-helyettese
Dr. Rostás Péter, művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója
A kiállítás létrehozásában kölcsönző és együttműködő partnerként vettek részt a következő intézmények:
Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, Jurisics Miklós Múzeum, Kőszeg; KÖZTI
Megnyitó: 2013. november 28.
Dr. Farbaky Péter, művészettörténész, a BTM főigazgató-helyettese
Dr. Rostás Péter, művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója
A kiállítás létrehozásában kölcsönző és együttműködő partnerként vettek részt a következő intézmények:
Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Forster Gyula Örökségvédelmi Központ, Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, Jurisics Miklós Múzeum, Kőszeg; KÖZTI
Megnyitó: 2013. november 28.